Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1964-1965 (HU ELTEL 7.a.63.)
1965. március 30. III. rendes
- 7 ~ tartás tanúsítását /Az ohhoz kapcsolódó vitát, a nézetűk fejlődését és a nai felfogást jól összefoglal já Brajnyin: A büntető jogi felelősség és alapjai ciiáü monográfiája*/ 12. A jó-gysot a jogos vádolom pr e b 1 onütikája körében a 216»oldalon tárgyalja az un. noпокаlesi kényszer kérdését. Megítélésünk szerint a jegyzet álláspontja elvile,; eroson vitatható és- по.гд tükrözi’ a birój gyakorlat , nai álláspontját sen* 1snoretos, hogy a Kúria 265*sz*clvi határozatában azt az álláspontot foglalta, el, hogy a menekülés, a támadás öleli elrejtőzés lehetősége non zárja ki a jogos védelmi helyzetűt. Á Btd.megalkotása után a Legfelsőbb Bíróság ezt az elvi döntést hatályon kivül helyezte, és kimondót- f ta, hogy a bíróság feladata annak mérlegelése, hogy az eset körülményeit fi. gyelenbe vávp, non lehetett volna-e a támadást más módon,'esetleg éppen meg- futamodással, elrejtőzéssel vagy elzárkózással elhárítani* A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásában kétségtelenül helyeselhető, volt a szocialista erkölcsi követelménynek előtérbe kerülése és annak hangsúlyozása, hogy 4 jogos védelem körében az egyéni bosszú megnyilvánulása nogongedhetétlen* Továbbá, hogy a jogos védelem eseteinek megítélésénél minél nagyobb teret kell biztosítani a bíróságok mérlegelő tevékenységének abból a célból, hogy a szocialista jégclvek és erkölcsi követelmények a legteljesebb mértékben érvényesüljenek. Nézetünk szerint azonban a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása túlfeszítette ozókot a követelményeket és да bírói gyakorlatot olyan irányba terülte, amelynek eredményeként csökkent az állampolgárok védekező' tevékenysége és elszáhtáága a társadalony'llunos elemek tálalásaival «zenben. A jogos védőlója intézményét álláspontunk szerint mindenkor о jogintézmény társadalmi-etikai tartalmából, a szocialista büntetőjog nevelő jellegéből kiindulva kell szemlélni* Abban a tényben, hogy a megtámadott személy bízva saját erőjében, futás helyett a támadás'elhárítására törekszik, önmagában még nincs a bosszúnak semmiféle clomo* Nem lehet.figyolnon kivül hagyni a jogos vádolom intézményének azt az alapgondolatát, hogy a jognak nem szabad utat engednie a jogtalanság számára* A menekülési kényszer kérdésével kapcsolatban végiül le kívánjuk szögezni azt a nézetünket,' hogy a szocialista államban a jogos védelem joga önálló alanyi jog,Helytelen lenne a jogos védelmet mint a bűnözés elleni küzdelmet vezető dlIától tevékenység kiegészítő, szubszldiárius jellegű intézményének tekinteni. Éppen ezért nem lőhet a védekező tevékenység jogosságának megítélését attól függővé tenni, hogy lehetett volna-e a támadást az állami szervek bor avatkozásával visszaverni, vagy megfelelő meneküléssel a támadás élői ki-, térni. A jogos védelem intézményének társadalmi hivatása éppen az, hogy nevelje a szocialista állam polgárait a társadalmi szolidaritás szellemében a szocialista‘állam és az állampolgárok személyének és jogos érdekéinek aktiv védőimére* Természetesen mindez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy adott esetben azt állapítsa nog.a bíróság, hogy a támadás elől a megtámadottnál! feltétlenül a menekülés, kitérés lehetőségét kellett volna választania, Bizonyos körben feltétlenül érvényesíteni kell a szocialista erkül olyan követelményeit, amelyők részben a támadó.és a megtámadott között lévő erkölcsi viszonyból - pl* rokonsági'-viszony - részben pedig a támadó személyes tulajdonságaiban gyökereznek, b A bírói gyakorlat, beleértve a Legfelsőbb Bíróságot is, a korábbi években nem vette elemzés alá a jogos védelem intézményének fent körvonalazó zott társadalmi-etikai tartalmát és jogi természetét, 1956. óta azonban változás állott be a bírói gyakorlat szemleletében. Anélkül, hogy álláspontja megváltoztatásának okát a Legfelsőbb Bíróság kifejtette vagy megindokolta /olna9 újabb döntéseiben tagadja a menekülési kényszer elvének fennállását és korábbi gyakorlatával szemben jogos védelmet állapit még olyan esetekben is,'amikor a menekülés, kitérés lehetősége fennállott./Ld.BH.194-3. 277o.sz.stb./
