Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1964-1965 (HU ELTEL 7.a.63.)
1965. március 30. III. rendes
Az a,/ pontban a tartós büncfo-lelcmonnyol összefüggésben tárgyalást érdemelt volna a - bizonyos fokig njás jellegű - folytonos /ismetlődő/büntott befejezettségénok aikérdése is. A b,/ pontban a kísérlet taglalása különösen sokoldalú, elméletileg és jogfejlődés-történetilog is bőségesen megalapozott# Megjegyzést igényel hogy a 241,1,első soraiban olvasható példánál a törvény nem az.eszközt, hanem az elkövetési módot határozza meg /átmászás,feltörés,stb./ > A 24-4-.lap 3*bekezdésének utolsó mondata a Btk lo,§ /3/ bekezdésében irt büntethetőséget megszüntető Úkot tévesen büntethetőséget kizáró öleként említi. /Vö, a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyve,Budapest,1962» e* munka 85«lapján olvasható jegyzettel/. Ugyanezen a lapon a következő bekezdésben félreérthető módon történik említés a Btk lo,§ /2/ bekezdésében foglalt körülményről akként, hogy ott két feltétel van megjelölve. Pontosabban két alternativ feltételről van szó /alkalmatlan tárgy vagy alkalmatlan eszköz/. Ugyanezen a lapon egyrészt az abszolút illetve a relativ alkalmatlanság fogalmi köréről valamivel részletesebben lehetne szólni, másrészt arról is, hogy alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet esetében a büntetőjogi felelősség raegállapithatása a szocialista büntetőjog I milyen elvi megfontolásán nyugszik /un.szubjektív elmélet a társadalomra veszélyességnek ebben az összefüggésében/. A 246.lap 2,bekezdésében olvasható - és a birói gyakorlattal teljesen megegyező - azt a helyes megállapítást, hogy az önkéntes elhárítás nem mentesít, ha a bűncselekmény felfedezése után történik, valamelyest elméletileg és jogpolitikailag is szükséges volna megalapozni, < Kérdés, hogy a Btk 3°9«§-ában szabályozott tevékeny,megbánást a kísérlet problematikája körében helyes-e tárgyalni /247,1,/, A c./ pontban az előkészület alapjaiban helyes kifejtést nyer. Kiegészítést igényelne azonban az a megállapítás, hogy előkészületnek számit minden olyan cselekmény, amellyel az elkövető nem kezdi meg a törvényi tényállás tárgyi oldalának a megvalósítását. Szükség volna pozitív jellegű fogalmi körülhatárolásra is.
