Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 7.a.61.)

1963. február 2.

3. számú melléklet,

1963, január hó 10-én kelt dékáni felkérésre a Kriminológia tantárgynak az Állam- és Jogtudományi Karok tanterv -tervezetébe való felvételével kapcsolatos megjegyzéseimet az alábbiakban közlöm:

A szocialista társadalmi rendszer épitésének jelenlegi szakaszán előtérbe kerül a bűnözés ellőni harc intenzitásának fokozása. Megindult a beható kutatása azon körülményeknek /okok, feltételek/, amelyek szülik illetve elősegítik a bűnözést és azoknak az eszközöknek, amelyek sogitségévol társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszán is jelentősen lehet csökkenteni a társadalomellenes cselekmények számát, a jövőben pedig biztosítják a bűnözésnek mint társadalmi tömeg- jelenségnek a felszámolását. A bűnözés okainak kutatása egyre intenzivebbé válik mind a Szovjetunióban, mind a népi demokratikus országokban.

A kriminalitás problémájával foglalkozó irodalomban már évek óta felmerül a szocialista kriminológia megteremtésének igénye. Ennek érdekében a kriminalisták feladata, hogy kidolgozzák a kriminológia elveinek és módszereinek rendszerét, vagyis, hogy foglalkozzanak a bűnözésnek és a bűnözés okainak tanulmányozásával, mint a bűnözés megelőzésének mellőzhetetlen előfeltételével,összefüggő kérdéscsoporttal, továbbá,hogy vizsgálat alá vegyék az összes olyan problémát, amely a bűncselekmények megelőzésével függ össze,

A bűnözés elleni harc fokozódó intenzitása megkívánja, hogy a kriminológiai elvek és módszerek minél szélesebb körben váljanak ismertekké. Nem kétséges, hogy különösen fontos követelmény ez a jogászok számára. Ennek a követelménynek tesz eleget a tanterv-javaslat, amikor a kriminológiát önálló tantárgyként kivánja beiktatni az egyetemi oktatásba.

A kriminológia oktatásával kapcsolatban főbb észrevételeim a következők:.

1./ Egyetértek a tanterv-tervozet azon elgondolásával, amely szerint a kriminológia, mint új tantárgy, csak akkor kerüljön előadásra,