Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 7.a.61.)

1963. február 2.

1» 52« melléklet.

A Művelődésügyi Minisztérium 26 571/1962, VI, ügyiratszámú határozatában megbizott azzal, hogy "dr.Névai László egyetemi tanár, ár* Berényi Sándor és dr.Szilbereky Jenő egyetemi docensek bevonásával” javaslatot készitsek az alábbi kérdésekről és a vonatkozó előterjesztést közvetlenül juttassam el a dékán eÍvtársakhoz•,

"a/ A törvénykezési szervezeti jog anyagát - az eddig lezajlott vitákból leszürhetően - szét keli osztani > Mely tárgyal; öleljék fel a törvénykezési szervezeti jogban tárgyalt joganyagot*? b/ A törvény' :a~ zési szervezeti jogban tárgyalt ügyvédség kérdéséről nem szükséges-o valamilyen speciálkollégium meghirdetése?’

Mint a kiküldött bizottság elnöke, a bizottság tagjaival folytatott megbeszélés eredményeként az alábbi javaslatot terjesztem elő:

ad a/ Ami az első kérdést illeti: a további oktatás során _is különö'sen a következő kollégiumok fogják oktatni az eddig a törvénykezési szervezeti jog által _is összefogott anyagot: államj05;. eljárási jogok és az államigazgatási jog. Változtatásra az állámjog programjában nine's szükség. Az új segédletek, tankönyvek, jegyzetek kidolgozásánál, valamint az előadások során is figyelemmel kell lennie azonban az új helyzetre. Lényegében ugyanez a helyzet az eljárási jogoknál is. Itt azonban az djárási jógák tanszékeinek az új programok kidolgozásánál is tekintettel kell lenni a külön tárgyként oktatott törvénykezési szervezeti jog megszüntetésére. Mind az államjog mind az eljárási jogok oktatásánál tekintettel kell lenni továbbá arra is, hogy változatlanul marad bizonyos átfedés lehetősége az eljárási jogokon b-lül, valamint az eljárási jogok és a^ államjog között. Ez a lehetőség azonban a korábbiakban is és a törvénykezési szervezeti jogtól teljesen függetlenül is fennállott és fennáll. «Az átfedés veszélye azonban e vonatkozásokban mint ahogy korábban, úgy ma is minden nehézség nélkül kiküszöbölhető. Ami az . 41 lamigazgatási jogot illeti, a törvénykezési szervezeti jog megszüntetése e tárgy programjában annyiben okozhat változást, hogy az új programnak ki kell terjeszkednie az igazságügyi igazgatásnak azokra az ölöméire és területeire', amelynket éppen, a törvénykezési szervezeti jog külön stúdiumként való oktatására való tekintettel mellőzött« Ez a változás az államigazgatási jog anyagának egészen minimális terjedelmű növelését jelenti.

ad b/ Nem látszik szükségesnek kötelező speciálkollégium hirdetése, az ügyvédség kérdéséről sem. A vonatkozó ismeretanyag lényege raegf-lelő hangsúllyal kaphat tárgyalást az előbb már er.uitett tárgyakban. E mellett az ügyvédség mint egyik jogászi hivatás, külön is kiemelhető és megvitatható a "bevezetés az állam- és jogtudományokba" c. kollégium keretei között. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem vételező speciálkollégium vagy praktikum keretében ne kerülhetne sor "az ügyvédséggel összefüggő ismeretek részletesebb kifejtésére. Egyetlen tanszéktől som lehet elvitatni ugyanis azt a jogot, hogy az általa oktatott tárgyak keretébe eső bármely intézményről speciálkollégiumot hirdethessen.

Jeleznem kell, hogy a megbeszélések során külön véleményt jelentett 'be dr.Névai László, egyetemi tanár, a budapesti jogi. kar polgári