Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)
1962. január 26.
Szabályozni kell az utóvizsgák számát. Meg kell határozni 9 hogy hány alkalomnál o hány tárgyból lehet , i! utóvizsgázni. A szigorlatok és kollokviumok kozott minőségi különbséget kell tenni. A kollokvium legyen enyhébb, a szi- gálát pedig szigorúbb. Jelenleg nincs nagy követelmény különbség. Helyesli a húzott tételekkel való vizsgáztatást. Dolgozatírás -ellenes állásponton van. Egyrészt nincs idő azok kiJavítására, másrészt pedig nincs semmi hatása. ügy véli, hogy felül kell vizsgálni az évfolyam- dolgozatok jelenlegi helyzetét. A speciálkollégium és a szakdolgozat jegyei ne számítsanak a hallgatón átlagába, mert eltorzítják a tényleges képet. A szakdolgozatokkal kapcsolatban úgy véli, hogy azok ' h államvizsga bizottság előtt való megvédése elhúzná az államvizsgát, mindössze arra kellene törekedni, hogy a szerzés eredetiségét ellenőrizzék. A terjede- * lem megkötését nem tartja 40 oldalban indokoltnak. Dr.Kádár Miklós:,A félévi vizsgák nem kötelező jellegűvé tétele a * nappali hallgatóknál indokolt. Esti és levelező hallgatók vizsgáztatása igaz, hogy nagy terhet jelent, de nem lehet ebből a szempontból nézni, ügy véli, hogy a sűrűbb vizsgáztatás segítséget nyújt a hallgatóknak merti 1/ kevesebb anyagot kell megtanulni,- t? 2/ az ellenőrzés fokozottabb tanulásra serkenti a hallgatókat. h A_.yizsgatételeK húzásával kapcsolatban megjegyzi, hogy az az államvizsgák kivételével nem indokolt. Helyes lenne, ha a hallgató döntené el, hogy húzni akar, vágj kollokválni. A szóban kiadott tóteleken is lehet gondolkodni. a vizsga beszélgetési jellege növeli a hallgatók önállóságát. Lehetővé kell tenni, hogy a tan- 1