Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)

1962. január 26.

7

I

í

teles anyagnak nagyobb tere van, ugyanakkor azonban az elméleti rész is növekedett. A tételes tanulás elősegítésére jogszabály gyűjteményt adnak ki. Kifejti, hogy az államjog az sLkotmány.iogra épül, szükséges azonban az alkotmányjogon túl más jogszabályok ♦

figyelembevétele is. /Választójogi törvény, tanács- törvény, NET hatáiozat, stb./ Terr észefcesen csak azok jönnek figyelembe, amelyek tisztán államjogi jogviszonyt szabályoznak. Egyetért azzal az álláaíspont- tal, hogy az államelmélet szélesebbkörü. ügy véli indokolt. hogy az államjog művelői államigazgatási .joggal is foglalkozzanak. Ez más kérdés, mint a jogág kérdése. A kapcsolat szoros, de a jogágiság kérdését ez nem érinti.

Egyetért azzal, hogy a Weltner elvtárs által felvetett kérdéseket a reform során kell megvitatni. Megjegyzi, hogy a határvillogásnak negativ kihatása is van, oly értelemben, hogy sok kérdéssel nem foglalkozunk. /Pl. a társadalmi szervek szerepe./ Speciálkollégiumoknak főkollégiummá való átalakításával kapcsolatban indokoltnak tartja a kapitalista államok berendezkedése cimü tárgy főkollégiumként való megszervezését, ügy véli, hogy az abban foglalt anyagok ismerete a jogi műveltséghez hozzátartozik. Arra kéri a Kari Tanácsülést, hogy e kérdésben függessze fel a vitát és csak később határozzon.

A munkaközösséggel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Jogász Szövetség keretébe szervezett munkaközösség nem töltötte be a feladatát. Van olyan kívánság, hogy mi szervezzük és tartsuk fenn.

Problematikusnak jelentkezik, hogy első vagy másodéven oktassuk a tárgyat, ügy gondolja, hogy alapokat kell adni a hallgatóknak további jogi tanulmányokhoz. Egyetért azzal a javaslattal, hogy akik még nem voltak gyakorlati munkán azok ilyet végezzenek. Ilyen szempontból egyedül Bajáki elvtársnő jön figyelembe, aki ha előrehalad a disszertációjával, részt vesz gyakorlati munkában.