Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)
1962. január 26.
és az államigazgatási jog egy jogágiságának kérdésében már az NDK-ban is ingadoznak. Úgy ondolia. hogy a szakjogáéi .jelleget kell hangsúlyozni. Az államelmélet tágabb fogalom mint az államjog, ez lényegében két külön tudományág. Úgy véli, hogy az állarajog keretében az úgynevezett tiszta államjogi j ogviszonyok tárgyalása tartozik. I Dr.Kádár Miklsós , A felszólalót megnyugvással tölti el a beszámoló. Kívánatosnak tartja, a tanszéki dolgozók szakmaigyakorlati képzését; egyrészt azok vonatkozásában, akik még nem voltak, vagy akik már régen vettek részt gyakorlati munkában. Dr.Weltner Andor: i „iegállapitja, hogy a tanszék feladatát megfelelően ellátja, sőt azt is lehet mondani erején felül eleget tesz kötelezettségének. Célkitűzéseivel egyet lehet érteni. Úgy gondolja, hogy más kérdés az. hogy mi a helye az államjognak a ,iogtudomáhy keretében és mi az ok- tatás rendjében. Oktatási szempontból el kell határolni az államjogot a jogelmélettől, az államigazgatási jogtól és a marxizmus-leninizmustói. A reform során ezek megvitatása fontos feladat lesz. Problematikusnak tartja egyes kategóriáknak /pl. jogforrás, joggal való visszaélés stb./ minden tárgyban való oktatását. Felvetődik a kérdés, nem lenne-e helyes ezekkel csak az államjog keretében foglalkozni. Speciálkollégiumnak főkollégiummá való átalakításával kapcsolatban jegjegyzi, hogy állandóan növekszik a főkollégiumok száma. Sz egyáltalán nem kivánatos. Az az álláspontja, hogy a Szovjetunió és a szocialista államok állami berendezkedése cimü speciálkollégium helyes,ha főkollégium lesz,de nem tartja indo-
