Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)

1962. január 26.

2

Tanács megjelent tagjait, valamint a MM. kiküldöttét; László Tivadarné elvtársnőt, Bejelenti, hogy a nai Kari Tanács-ülésről kimentették magukat: Dr.Eörsi Gyula, Dr.Szabó Imre egyetemi tanárok, Dr.Berényi Sándor, Dr.Kovacsics József, Dr.Sipos Aladár tanszékvezető docensek, és BrCBendes Károly a Legfőbb Ügyész helyettese.

Elnöki kérésre Dr.Beér János azzal egészíti ki az első napirendi ponthoz mellékelt Írásbeli anyagot, hogy az 1951-évi első tankönyv elkészitésénél Dr.Vi- lághy Miklós elvtárs is közreműködött.

A vita folyamán felszólaltak: Dr.Világhy Miklós, Dr.Névai László, Dr.Vas Tibor, Dr.Kádár Miklós, Dr.Weltner Andor és Dr.Király Tibor.

Dr«Világh.v Miklós:

Megállapítja, hogy a tanszék munkája kielégítő és szépen fejlődött. Megnyugtatónak tartja, hogy Ba- jáki Veronika elvtársnő kivételével a tanszék minden egyes dolgozója tudományos fokozattal rendelkezik, vagy rövidesen rendelkezni fog. A tanszék által kiadott tankönyv elnyerte a Tankönyvkiadó Vállalat nivódiját. Ugyvéli, hogy a vitában problematikus kérdéseket is fel kell vetni.

1./ Első ilyen kérdésként: az állam.jog hel;ye a .jogi oktatásban és az egész jogrendszerben címmel veti fel. Kifejti, hogy érzése szerint a jelenlegi államjog keretében - nem a régi értelemben vett - közjogi elem is van. Nagyon szoros a kapcsolat az államjog és az államigazgatási jog között. Nem látni a határt. Ha ez igy van, akkor felvetődik a kérdés miért van két tanszék, két tudományág? Nincs olyan közjog, amit mi államjognak - államigazgatási jognak hiszünk, ügy gondolja, hogy az államjogö tételes államelmélet s tárgyköre nemcsak a hatalmi apparátusra korlátozódik.

i’