Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)

1961. december 2.

V

11 részt mérsékelten kell oktatni. A gazdasági Jog problémájával kapcsolatban megjegyzi, hogy a németek következetlenek, amikor az államjogot és az államigazgatási Jogot egy tárgyként tanítják, miközben a pénzügyi Jog ma is külön tantárgy. Elméleti és gyakorlati szempontból elérkezettnek látja az időt, hogy Karunkon a pénzügyi Jogi tanszék ánállóvá váljon, ez nem zárja ki a komplex együttműködést az egyes tan- i székek között. Megjegyzi, hogy a pénzügyi Jog tekintetében egyöntetű álláspont alakult ki az akadémiai vitán. /Nag^ Tibor közbeszól: Peschka Vilmos más álláspontot képvisdtl/ Világhy elvtárssal egyetért • Tomesányiról tett megjegyzését illetően. Magyary kérdésében az az álláspontja, hogy helyes értékelést kell róla adni, el keli oszlatni a zavarokat, ki kell mutatni, hogy Magvarynál mi a pozitiv és mi a negativ. Az V. eves hallgatók gyakorlati munkájával kapcsolatban: hasznosabb lenne, a hallgatóknak egy helyen hosszabb időt eltölteni. Végül megjegyzi, hogv a gyakorlati munka szempontjából egy fontos terület - a megyei szerv - teljesen elsikadt, s felveti, hogy e körülményen változtatni kellene.

Dr.Sárádni Imre: érdemes lenne megvizsgálni a mezőgazdasági igazga*tás kérdése mennyire tartozik a termelőszövetkezeti igazgatás kérdései közé? Továbbá azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a termelőszövetkezeti Jog kérdéseit az államigazgatási Jog körében kellene megoldani.

Dr.Bérényi Sándor; az elhangzott hozzászólásokra a következőket válaszolja: Véleménye szerint a történeti részeknek a Jelentésben való tárgyalása nem felesleges, legfeljebb az a kérdés merülhet fel: helyes-e az, hogy igy tárgyalják? A Tanszéken tisztázottak az itt vitatott problémák, s ma fontosabb problémák állanak > a Tanszék előtt, ezért nem tértek ki minden olyan személyre, aki szerepet Játszott a Tanszék történe- 1 tében. de Tomcsányi Jelentősége ebből a szempontból számottevő. Magyary Zoltánnal kapcsolatos állásfoglalással nem ért egyet. Szerinte Magyary exact tudományossá jgal foglalkozott tárgyával, s az első Jogász volt Magyarországon, aki a Szovjetunióról pozitivon nyilatkozott. Elméleti munkássága eklektikus - ezt meg kell állapítani de egye3 részletkérdésben komoly munkákat irt. S az is tény - tette hozzá, - hogy Magyary általá^os elméleti munkássága a fasizmus irányába mutat, de nem szabad mindezt elvetni, amit tett. A tananyagkorszerüsitésével kapcsolatban megállapítja, hogy nemzetközi méretekben nagy nyüzsgés, mozgás tapasztalható a Jogtudomány területén. A szervezéstudomány problémájával kapcsolatban úg^ véli, elképzelhető egy olyan álláspont, mely azt önálló tudománynak ismeri el, de egy olyan álláspont