Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 7.a.59.)
1961. január 14.
Mindebből arra a következtetésre jutottam, hogy feltétlenül szükséges lenne az ^előadásokat ugyanabban az évfolyamban megszervezni, amely évben a gyakorlati órákat tartjuk* Másféle gyakorlati oktatási módszereket kell alkalmazni. 3rre az egy évre, habár kisérleti jelleggel, némi korlátok között kell meghatározni, milyen módon lehet ezt megoldani. A tervezet^ javasolta 2/a és 2/b pontban foglaltak véleményem szerint megvalósítható. Feltétlenül mérlegelnünk kell azt is, hogy a Kar oktatói létszáma melyik módszernek felel meg. Én magam is az előterjesztés b/ pontja mellett foglalnék állást, ami azonban azt jelentené, hogy az egyetemi gyakorlati órák megszervezése terén probléma mutatkozhatna. A ketőőt azonban össze is lehetne kötni egyes vonatkozásaiban. Azt kellene elsősorban leszögezni, hogy mi a cél. h hallgatók megismerkedjenek az ügyintézés gyakorlati módszereivel. Gondolom helyes- lenn® az a/ ás b/ pont összekapcsolása, ez lenne a helyes megoldás, 9 Dr.DIÓSDI GYÖRGY egyetemi tanársegéd: A munkahelyi gyakorlati foglalkozás nyolc hónapot igényel. Ha tehát szeptember 1.-én kezdődik, április végére bsfejezdőnék. x*y a hallgatóknak 1 hónap állna, rendelkezésükre az államvizsgára való felkészüléshez. Az időbeosztásukat illetően az az érzésem, hogy túlságosan 1« lennének kötve, 3 napot teljesen igénybe vesz a munkahely, 12 órát a gyakorlati óra. Szakdolgozatot is kell kászitaniok. Azthiszem nem i lenne akadálya annak, hogy a hallgatók a munkahelyi gyakorlatokat szeptember 1 helyett augusztus 1-án kezdenék.