Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 7.a.59.)
1961. január 14.
- 8 a hallgatókat az államvizsgára. Véleménye szerint a kettő nem egyeztethető össze, mert a gyakorlatnak nem lehet az a célja, hogy az államvizsgára készitsen elő, hanem az, hogy a kinti gyakorlatot támassza alá. Ebből kell kiindulni, hogy az egyetemi és a kinti gyakorlat szoros egységet képezzenek. Szerinte, akik kint pl. büntetőjogi gyakorlatital foglalkoznak, azok ugyanazon -időben az egyetemen is büntetőjogi előadásokat stb. kapjanak. Nem ért egyet az előterjesztés azon megjegyzésével, hogy ez a rendszer a tanszé- kekre nem hárit megoldhatatlan nehézséget. Véleménye szerint túlságosan is megoldhatatlan nehézséget hárit a tanszékekre, de mégis meg kell valahogyan Vl oldani. Véleménye szerint a következő variánst lehet ;í elfogadni, éspedig azt, hogy 1 hónapigot töltsenek a hallgatók egy munkaterületen. Ezt a 7 hónapot •■■ minthogy vizsgakötelezettség alig van, úgy kel] ene beosztani, hogy nem kellene beiktatni egy teljes januári szünetet, hanem március hó végéig fejeződjék , be ez a 7 hónap és azután már készülhessenek a hallgatók államvizsgára. Disszertációt - mivel ugyanis valamelyik munkaterületről készitenek a hallgatók, axfcxmáRxax tehát már a gyakorlati idő alatt is dolgozhatnak rajta. Az ac/ ponttal kapcsolatban megjegyzi, hogy igazgatási gyakorlatot valamilyen szak- igazgatási szervnél kellene elvégezni, véleménye szerint végrehajtó bizottságnál nem lehet gyakorlatot
