Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 7.a.57.)
Rendes ülés, 1959. március 21.
dr# Hajdú Gyula: A -pe-lgár-i eljárásjog álláspontján van. A r~ " halasztásengedélyezéásel rászoktatjuk a hallgatókat arra, hogy elég, ha a vizsgidőszak előtt tanulnak. A vizsgafegyelem nagyon meglazult. Hiba, hogy nem a tanulmányi osztály adja ki a vizsgaterminusokat, hanem azt a hallgató maga választja ki a .tanulmányi osztály által megadott vizsganapok közül. Helytelen az is, hogyha valaki megbukik, akkor egy hét múlva újra jöhet és csodálkozik azon, ha akkor újra megbukik. dr, Kádá-r4Hkláre: Sok nWen van? dr. Hajdú Gvula: Vpufü. Nem ritka eset. A Tanulmányi Oszt'ly nem akarja vállalni az ódiumot, hogy nem lehet ilren hamar jönni és azt körije a hallgatóval. ár^\adax Mikl 63 s Ismeretes májdnem t, hogy — í van eg^7 vizsgaszabályzat, amelyben benne vannak a vizsgálrí¥te. b^iSlfjnW-aa időpontjai. A törvényt meg kell tartani. Ha nem akar- K juk megtartani, megtartatják a hallgatók velünk. Senki nem kapott olyan engedélyt, ami a vizsgarendeletben*nem lett volna benne. A hallgatók - a levelező hallgatók - a maguk választotta terminusokon vizsgáznak, vagyis a tanulmányi osztály által megadott vizsganapok közöl választhatnak. Mi történjék akkor, ha a dékáni hivatal irná ki a vizsgaterminusokat és azokon nem jelennek meg^ * Ki lenne a Kar tagjai közül olyan, akihez, ha egy-egy levelező hallgató menne azzal a kéréssel, hogy fontos hivatali elfoglaltság, vagy választás, vagy termelőszövetkezeti szervezési munka vágy egyéb fontos hivatali munka következtében nem tudott elkészülni és ezért halasztás kér, ezt elutasítja. Az elutasítás azt jelentené, hogy az illetőt - hivatali kötelezettségének ellátása miatt- egy évre vagy fél évre visszavetnénk a tanulásban, ebben az eset) • ' ^ J * -V' if ' ’ f ben még nagyobb lenne a rendetlenség.
