Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 7.a.57.)

Rendes ülés, 1959. június 6.

y—.- 47 \ v J T

nyelvismereteinek képzéséről SasxsiiBkxaxhaiigaiókx és igazat adok Világhy elvtársnak abban a megállapitásában, hog y a hallgatóknak az a százaléka, amely a nyelvet perfekten ismeri nagyobb, mint az a alliatéka, amelyet ez a jelentés közöl. Abban igaza x hogy a hallgatók nem

érték el azt a fokot, a nyelvismeretek terén, amelynek alapján, ha egy idegennyelvü könyvet adnak a kezébe nem értik meg rögtön, hogy abban mirőlvan szó. Nézzük meg ennek az okát.

Mint ismeretes, az 1957-58. tanévben vezették be a Karon a másik idegennyelvnek kötelező felvételét a III. és IV.évfolyamon. A hallgatókkal egyszeri találkozás történt. Heti két órában vesznek részt a hallgatók nyelvoktatásban. Ha figyelembe vesszük a hallgatók képességét, akkor nem hiszem, hogy hallgatóinktól többet követelnénk meg, mint 25-30 szónak a megtanulását hetenként. Mit jelent ez. Azt jelenti, hogy aki III.évben megkezdte a nyelvtanulást, az a IV. év végére egész szép számú szót tud elsajátítani. Ez nem jelenti azt, hogy maximálisan 1200 szót tud elsajátítani. Az 1200 szó elsajátítása nem azt jelenti, hogy reprudiktive ismeri, ennek felét ismeri reproduktive, a másik felét csak effektive ismeri fel.

A hallgatóink helyzetét megvizsgálva, az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatóknak kb. 80 ^-a itt kezdi a második idegen- nyelv tanulását. Nemrendelkezik olyan alapokkal, amelyek alapjául az ő szókincsét tovább tudná fejleszteni. Ebből a vonatkozásból előreláthatólag két-három év múlva javulás mutatkozik, mert most már a középiskolákban is elkezdik az idegennyelvek oktatását.