Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. március 8.

- 7 tok/ elsősorban a vizsgákon szádéinak be tanulmányi előmene- telükről,." A kiegészítés azért látszik helyesnek, mert más formái is vannak a beszámolásnak. /Pl,: dolgozatok./

/2/ szövegét ki kell egészíteni.

"A vizsgák célja, hegy a vizsgáztató a hallgatók elméleti ismereteit és az elméletnek az egyes feladatok megoldására való alkalmazásában szerzett jártasságát, készségei és képességei fejlődését ellenőrizze; meggyőződjék a hallgató előadókészségéről.

A vizsga a hallgató további fokozott munkára serkentésével, felelősségérzetének az emelésével és önálló gondolkodás kialakításával szolgálja a nevelés célját".

Helyesnek látszik, hogy a szabályzat a vizsga legfontosabb nevelési célját is tartalmazza,

3, §,A leckekönyv aláírására vonatkozó rendelkezéssel egyetért

a Kari Tanács, /A levelező hallgatók vonatkozásában a tanulmányi rend előrelátható módosítása azonos megoldást lehetővé tesz.

/l/ szövegében a következő módosítást javasoljuk:

"A tantervben kötelezően előirt, a leckekönyvbe felvett előadások látogatását, gyakorlatokon való részvételt a vizsgu- időszak kezdetéig a tárgy előadója /a gyakorlat vezetője/ a leckekönyvben aláírásával igazolja. A leckekönyv csak akkor .< irható alá, ha a hallgató a folyo félévben tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett /az előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat rendszeresen látogatta, az előirt dolgozatokat, jegyzőkönyveket, rajzokat kielégítő módon elkészítette, stb./"

/5/ líea tartja helyesnek a Kari Tanács, hegy ha egy tárgyból a vizsgáztató megtagadja a leckekönyv aláírását, a hallgató a többi tárgyból se vizsgázhasson.

A Kar Tanácsa nem helyesli a feltételes beiratkozás rendszerének a fenntartását. Csak az a hallgató iratkozhassak be a következő félre, aki az előző féÍvben minden tanulmányi ^kötelezettségének eleget tett. Minthogy a beiratkozási időpontok meghat árazása nem kívánkozik a szabályzatba,javasoljuk a /3/ szövegének a következők szerinti módosítását:

"Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, akinek leckekönyvét tárgyanként a tárgy előadója aláirta. A hallgató abból a "tárgyból, amelynek látogatását az előadó aláírásával nem igazolta, vizsgára nem bocsátható mindaddig, amíg a hiányzó aláírást msg nem szerezte meg, A következő félévre leckekönyve lezárása nélkül nem iratkozhat be,"

4. §./l/ A Kűri Tanács a "csoportvizsgák" tartásának a lehetőségét biztosítani javasolja, ugyanis a jelenlegi körülmények < között, a tanulmányi fegyelem megszilárdítása és a politikai nevelőmunka fokozása érdekében a csoportrendszer megszilárdítása fontos leladat• Ez — természetesen — csak a nappali tagozaton bir jelentőséggel.

Az egyéni jelentkezésnek megvan az a nagy előnye, hogy a hallgató maga oszthatja be az idejét, és önállóságra is nevel.

Javasoljuk, hogyha vizsgaszabályzat adjon módot a "csoport- vizsga" elrendelésére.