Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. február 1.

- 24 ^ rint a tulajdonjog a legteljesebb jog a dolgokon. Ezt nem tartja helyesnek. Amikor az áruttulajdonos azt mond­ja, hogy korlátlanul rendelkezik a dologgal, akkor sa­játmagának is hazudik, mert legfeljebb elsődlegesség el bir a dolog feletti rendelkezősben. Brósz elvtárs hiá­nyosságként emliti, hogy a tankönyv nem foglalkozik a tartományokban kialakult jogfejlődéssel. Kétségtelen, hogy történeti értékkel birnak a tartományi jogok is, de a fejlődésre nézve nem volt különösebb jelentőségük. Igaz, hogy a posztklasszikus fejlődés ismertetése nem kap kellő teret, erre azonban nincs megfelelő anyag. - Többen említették a korszak beosztás kérdését. Nézete szerint a 12 táblás törvény jogát kellene egy korszak­ban tárgyalni az i.e.II.századig. A második korszak az i.e.II.századtól a klasszikus fejlődés végéig terjedne. A harmadik korszakba kerülne a posztklasszikus és a jus- tinianusi jog. Nem lenne helyes a kérdésben úgy dönteni, hogy csak az alap vagy csak a felépítmény fejlődését ve­gyék kiinduló pontnak. - A pedagógiai célok tekintetében egyetért Brósz elvtárssal, de csak a romai jog vonatko­zásában alkalmazva.. Diósdi gyakornok megjegyzéseivel na­gyobbrészt egyetért, ugyanis a Sadós elvtárs által mon­dottakkal is. Halász elvtárs értékes megállapításai kü­lönösen az oktatás vonatko&sában figyelembe veendők. A tanulhatóság vonatkozásában nem szükséges az állásfog­lalás elhalasztása, mert a tankönyvnek ez nem az első . kiadása és igy megállapítható, hogy jól tanulható. Welt- ner elvtárs apriorisztikusnak vélte a burzsoá szerzőkkel _ kapcsolatos megállapítását. Véleménye szerint ez nem áll, mert. maguk a romanisták is ilyen állásponton vannak. A rabszolgaság állandó hangsúlyozása természetesen jelentő­séggel bir, de ez az oktatás során úgy történjék, hogy a fehfémlitett tények maguktól beszéljenek. Ügyelni kell ar­ra, hogy ennek kapcsán világosan, álljon a hallgatók előtt, hogy a római jog nem mint a rabszolgatartó állam joga, ha­nem mint árutermelő jog kerüljön előtérbe, de hogy ennek lényege érthetővé váljék, előbb a rabszolgatársadalom jo­gát kell megismerni. Egyet ért Beck Salamon elvtársnak a vulgarizálás veszélyével kapcsolatban tett megjegyzésé­vel, és nem véletlen, hogy az előterjesztés kihangsulyoe- za a másik szempontot is, a jogszabályok megismertetésé­nek fontosságát, amit Marton &éza tankönyve meg is való­sit, csupán a pandekta szellem maradványai kifogásolhatók e vonatkozásban. - Mint az előterjesztés készitője meg­köszöni a hozzászólásokat, amelyekből mint bíráló'sok ér­tékes szempontot tud hasznosítani. Br.KaDifR MIKLÓS egyetemi tanár: A vita összefoglalása előtt két - egy szervezési vonatkozású ás égy érdemi irányú—meg— jegyzést tesz. Egyfelől hibát követett el, amikor a Római jogi tanszék levelező aspiránsát, dr.Csillagh Pál-t nem hivta meg a tankönyv-vitára. Azonban röviddel ezelőtt kül­földön találkozott vele, és akkor úgy értesült, hogy Len- gyelország-i tartózkodása még hosszabb ideig tartó lesz. Másfelől elnézést kér dr.Világhy Miklós professzortól, ami­ért előadmányát csak késve tudta dr.Halász Aladárnak meg-

Next

/
Thumbnails
Contents