Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. február 1.

- 21 —

szempontjából. Ezt azért sem lehet mondani, mert a burzsoá szerzők általában nem csupán az egyik vagy a másik módszert alkalmazzák, hanem a kettőt vegyitve. — A jusz— tinianuszi és klasszikusjog összevetésével kapcsolatos fejtegetéshez azt fűzné hozzá, hogy véleménye szerint a gondolatot ketté kell választani, mert nem kétséges, hogy pl. a jusztiniánuszi jog magasabb szintre való emelkedést jelent, de pl. az imperialista burzsoá jog nem jelent ma-r gasabb fejlődési vonalat a klasszikus burzsoá joggal szemben. - A 10. oldalon a római jogi formáknak kapitalista jogi formákká való átalakulásával kapcsolatban az az álláspontja, hogy a történelmi fejlődést a maga egészében kell tárgyalni. Ha ez a római jog keretébe tartozik, akkor felmerül a kérdés, hogy a gondolatmenet folytatásaként jelezni kell a szocialista fejlődés főbb irányait is. Itt a határvonalat ott kellene megvonni, hogy mennyiben foglalkozik ilyen jellegű kérdésekkel a két történeti tárgy. Azt azonban teljesen elképzelhetetlennek tartja, hogy akár a polgári jog, akár a büntetőjog egyáltalán ne térjen ki a történeti fejlődés vázolására. - Egyetért a 14. oldalon található azzal a megállapitással, hogy a római jog oktatásának a dialektikus és történelmi, materializmus vonalán kell állnia. Állandóan hangsúlyozni kell a rabszolgatársadalom cilácsonyabbrendüségét, de olymódon, hogy az előadásból és példákból a hallgatók maguk vonják le ezt a következtetést. Végűi megemlíti, hogy az elhangzott és az előadmányból is kitűnő alapos kritikai szemlelet ellenére a tankönyv komoly lépést jelent a szocialista jogtudomány előbbre vitelében, s a felvetett szempontok figyelembe vétele az oktatás során lehetővé fogja tenni

a római jogi oktatás valódi céljának elérését.

*

Er. BE OK SALA II ŐST egyetemi tanár: A téma peregrinusaként szólal"fel, Har sokat foglalkozott a római jogi tankönyvvel. Igazat ad Brósz elvtársnak, hogy a Marton tankönyv nemcsak a tanuló hallgatóság számára, hanem a már végzett jogászoknak is kiváló, minden kérdésre kimeritő tájékoztatásul szolgál. A Világhy elvtárs előadmányában felvetett szempontok minden jogág tankönyvével kapcsolatosan-felvethetek. Egyoldalúnak tartja azt a felfogást, hogy a tankönyvben nincsenek kellőképpen értékesítve a marxista szempontok. Állandóan visszatérő jelenségnek tartja, hogy számtalan értéke mellett a materialista szemlélet nem jó 'alkalmazása magában rejti a vulgarizálás veszélyét, amelynek egyik nem rokonszenves megnyilvánulása az, hogy mindenkor szóbakqrűlő egyes részletszabályokra is erőitetetten alkalmazzák egyrészt az osztályszempontok, másrészt a gazdasági alapból való kinőtségét, ami a legtöbbször gyö- kártelen elmefuttatásokra vezet. Ezt főképpen Sarlós professzor egyébként elvileg helyes megjegyzésével szemben véltem helyesnek megjegyezni. A joganyag gazdasági-társadalmi szempontból váó vizsgálata elengedhetetlen, de a jogaszok feladata az is, hogy megismertessék a jogszabályok tartalmát. A benyújtott disszertációkból látha- tó, hogy a hallgatók jól ismerik az- egyes jogszabályok történeti hátterét, de nincsenek tisztában azzal', hogy az életben való alkalmazásuk milyen célt szolgál. Való igaz, hogy mindent a gazdasági alapon keresztül kell szem-