Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1957. december 21.

11 ­lódniok ezeknek a jelenségeknek a felszámolásába. A le­velező hallgatók oktatásával és vizsgarendjével kapcso­latosan a Művelődésügyi Minisztériumban most vannak fo­lyamatban munkálatok, amely az egész kérdést rendezni fogja, de a Kar is tűzze megvitatásra a kérdést, hogy az itteni javaslatokat a Minisztérium elé^terjeszthes­sék és hasznosíthassák a végle ges rendezésnél. Dr.VAS TIBOR egyetemi tanár: Helyesnek látná, ha azzal a kéréssel fordulnának a Minisztériumhoz, hogy végleges döntése előtt a Kar állásfoglalását is vegyék figyelem­be. Dr.SARLÓS MÁRTON egyetemi tanár: Mint a minisztériumi bizottság egyik tagja bejelenti, hogy a Kar ezirányu álláspontját március 5.-ig küldheti be a Minisztérium­ba, tehát az ezzel kapcsolatos vita időpontját is esze­rint kell megállapítani. Dr.WELTNER ANDOR dékánhelyettes: A diákkörök ügyeit he­lyes lenne sorsi elvtárs javaslatának megfelelően egy ér­tekezleten részleteiben megbeszélni, amelyre meg kell hiv- ni a tanszékvezetőket is. A délelőtti hallgatók hiányzá­saival kapcsolatban véleménye szerint nem minden esetben kell fegyelmi eljárást inditani, hanem csak abban, ha a hallgató ellenséges magatartást is tanusit. A hosszú vizsgaidőszak valóban égető problémát jelent, amin csak a vizsgaszabályzat módosításával lehet segíte­ni. Peltótlenül szükségesnek látná, hogy a hallgatókkal év elején az egyetemi szabályzatokat ismertessék. Erre nézve már történt is intézkedés a nyomtatott tanrend ki­adásával kapcsolatosan. Helyesli Czili elvtárs javaslatát, mely szerint a diák­köri tagokat a KISz ajánlása után lehessen csak felvenni. Dr.EÖRSI GYULA egyetemi tanár: Valószínűnek tartja, hogy a diákköri illéseken résztvevők alacsonyabb évfolyamú hall­gatók, akik a diákkörbe való felvétel is nélkül is részt- vehetnek a diákköri üléseken, ha érdeklődnek a vitára ke­rülő téma iránt. Valószinü, hogy ezekre gondolt Czili elv­társ, amikor a KISz javaslata nélkül résztvevő hallgatók­ról beszélt. Dr.WELTKER ANDOR dékánhelyettes: Az utóvizsgák kérdésében véleménye szerint nem lehet minden mulasztót fegyelmi el­járás alá vonni, mert igy sokan csak az utóvizsgák ide­jére kerülnének vizsgára bocsátásra, ami ismét csak a vizsgáteher növekedését jelentené. Azt viszont helyesnek látná, ha a mulasztók közül a legkirívóbb esetekben az lenne a büntetés, hogy csak utóvizsga lehetősége legyen, ami a vizsgaalkalmak számának csökkenését jelentené. Dr.RÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár: A tanszékeket kell érte- siteni arról, hogy kik azok, akik csak utóvizsgára mehet­nek, vagy fegyelmi eljárás alá kerültek. A vizsga szín­vonala tekintetében az 55—56—os tanév körülményeit kelle­ne szem előtt tartani. A szorgalmi jegyek ±sk±k kérdésé­ben helyesnek látná bevezetni, hogy ahol nincs kötelező vizsga, ott szorgalmi jegyet lehessen szerezni, ennek feltétlenül ösztönző hatása lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents