Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 7.a.55.)

1957. január 26.

DÉKÁN felolvassa a most éekezett idevonatkozó 85-9/ 1957. sz, rendeletet.

"A Magyar^Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozata értelmében a tudományegyetem bölcsészettudományi ás természettudományi karain, valamint a műszaki egyetemeken a képzési időt az 1957/58. tanévtől közlői ő .r. az I—II.eves hallgatókra kiterjedő hatállyal, a tudományegyetemek Állam- és Jogtudományi Karain az 1957/ 58. tanévtől kezdődően az I.éves hallgatókra kiterjedő hatállyal^ évre kell felemelni.

Árképzési idő felemelésével kapcsolatos kérdéseket végrehajtási utasításban.fogjuk szabályozni. Kérem, hogy ennek előkészítése érdekében 1957. március 1-ig közölje velem azon problémákat, amelyek a képzési idő felemelése során felmerülnek ás jogi szabályozást igényelnek# ""Meisel János s.k. főosztályvezető h.” .

HAJDÚ GYULA egyetemi tanár megállapítja, hogy a rendelkezés szerint nemcsak a IV. évesekre, hanem valamennyi beiratkozott hallgatóra vonatkozik az átmeneti rendelkezés. Nem tartja helyesnek felemás helyzet teremtését.

MÓRA MIHÁLY egyetemi tanár j=tzt gondolja a logikus és ő- szinte az lenne, ha úgy csinálnákk, ahogy az orvosok. Színvonalemeléssel gondolja ezt nálunk megvalósíthatónak. Helyesnek tartja VTLAGHY előterjesztcsét, az államvizsgák átmeneti időre való megtartásával. A múltban is voltak egészen magasrangu birák államvizsgával, doktori cim nélkül.

ügy gondolja, hogy az állás elnyerése ne doktorátushoz, hanem jogi képesítéshez legyen kötve. A doktorátust komolyabb disszertációhoz kötné. Vannak a jogi pályán olyanok, akik megelégednének államvizsgával is. A hallgatók 4-0-50 y<>-a igy is elvégezné az ötödik évet, a többi megelégednék az államvizsgával. Ez különösen a levelező hallgatóknál lényeges kérdés. Egyébként az ötéves tanulmányi idő bevezetését örömmel üdvözli.

BEÉR JÁNOS ügyrendi javaslatot tesz. Ezt a napirendet befejezhetőnek véli, csak az átmenetre kéri korlátozni a vitát. Azt gondolja, hogy az emberismeret és realitás azt a javaslatot tenné indokolttá, hogy ne legyen kettős minősítés. Rá lehetne tárni bizonyos fokozatossággal a színvonal emelésére, több követelményt kellene felállítani és például az államvizsgának szeptemberben tartá a is már némieredményt hozna. Ne legyen kétféle képesítés. , .

VAS TIBOR egyetemi tanár azt hiszi megállapítható, hogy a kar többségének az az álláspontja, hogy a doktori cim a jogászoknál a képesítéssel együtt jár. amig a^mostani vizsgarend van, módot kell találni arra, hogy négy év alatt érjünk el olyan eredményeket, hogy a doktori cim arra biztosítható legyen. A szakdolgozatok színvonalának felemelése és a vizsgakövetelmények növelése legyen az alapja a doktori cim adományozásának. A négyéves ok-