Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 7.a.55.)
1957. január 4.
gásolhat, amire a múltban nem is egy példa volt. Ilyen körülmények között nem lehet tudományt művelni. A tudomány szabadságát nem a társadalmi renddel, hanem a középkáderekkel szemben kell megvédeni, mert ezekkel a funkcionáriusokkal senkisem száll szívesen szemben A tanszabadság arra való lenne, hogy ne tartsunk ilyenfajta beavatkozásoktól. Bizonyitandókat nem lehet bizonyítottként tanitani. A tanszabadság határának megvonását a tudomány művelőire kell bizni. Az 5. § megszövegezését a büntető törvénykönyvre hivatkozással nem tartja helye snek. HÍZ5ALOVSZKY professzor véleménye szerint az egyetemi autonómia magába foglalja annak lehetőségét, hogy fegyelmi vétség esetén az elbii?álás saját hatáskörben történjen. WELTNER A KP OH dékán az elhangzottak alapján megállapítja, hogy a kari tanács megkísérelte az előterjesztés tárgyalását, azonban az idő rövidsége miatt ez nem volt lehetséges. Ennek megfelelően a minisztériumtól határidő meghosszabbítást kér. Javasolja kimondani, hogy január 12-ig tegye meg mindenki az előterjesztését és a bizottság 2o-ig kész anyagot tud küldeni a minisztériumba* kéri MÁRTONFFY professzort, ho^y továbbra is vállalaja az előadó szerepét. A maga részéről az eddig hallottak alapján megállapítja, hogy valamilyen korlátozást a tanszabadság kérdésében mindenki szükségesnek lát. Az 5.§-ban a büntető szabályokra való hivatkozást feleslegesnek tartja, mert ez már magában azt is jelentené, hogy nem büntető megtorlásról van szó, hanem fegyelmi vétség elintézéséről. Nem tud egyetérteni SZABÓ álláspontjával, aki e kérdésben egyszerűen a szocializmusra utal, mert a probléma éppen ott kezdődik, hogy a szocializmus gyakorlati megvalósitása részletkérdésekben hogyan történjék a marxizmus- leninizmus követelményéinek megfelelően. Ebben a kérdésben pedig eltérőek lehetnek a nézetek. Sokkal konkrétabb volna, amit EORSI próbál megfogalmazni, mely szerint az előadásnak nem szabad az alkotmányban meghatározott alapintézményekkel ellentétben állnia. Ez a határmegvonás sem teljesen konkrét, éppen ezért szükséges, hogy a kari ülés résztvevői a saját elgondolásaikat kidolgozzák és a legközelebbi ülés elé terjesszék. NÉVAI LÁSZLÓ professzor helytelennek tartja az újságokban megjelent azt a közleményt, hogy az általános iskolákban és gimnáziumokban megszüntetik az alkotmánytan tanitását. Feltétlenül szükség van arra, hogy az állaLános iskolát elvégző és e- setleg tovább nem tanuló ifjúságnak fogalma legyen a magyar alkotmányról, úgyszintén a gimnáziumot végzettek nem mehetnek egyetemre minden ilyen irányú tudás nélkül. WELTNER ANDOR dékán a kar egyhangú határozataként kimondja, hogy javasolja az oktatásügyi kormánybiztosnak az alkotmánytan tanitásá- ' nak visszaállitását az általános és középiskolákban, természetesen megfelelő tartalommal.