Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 7.a.55.)

1957. január 4.

mondott tételek bizonyítására pazarolni az időt, hanem a még ' el nem döntött kérdések egészséges vitalehetőségét kell megteremteni. Van azonban egy határ, amelyet meg kell találni” hogy a viták helyes légkörét biztosítsuk. Ezt a határt azonban nem lehet büntetőjogi szabályokkal megszabni. Ez előbb utóbb oda vezetne, hogy bizonyos ideológiai jelentőségű kérdéseket büntetőjogi megítélésre kellene bizni, Daamihez a büntető gyakorlatnak olyan konstrukciókhoz kellene folyamodnia, ami az államellenes izgatás kritériumát kimerítené. Ez nagyon helytelen lenne. Ennélfogva más megoldást kell találni, mert a társadalmi renddel ellentétes nézetek is eljuthának a büntetőjoghoz, mert az is súrolhatja az izgatás határát. A társadalomtudományok területén abból kell kiindulni, hogy a mar- xizmus-leninizmus a leghaladóbb tudomány. Nincsenek még leszűrt, kikristályosodott dogmái minden területen, de mindenkinek lehetőséget kell adni, hogy álláspontját kifejthesse a filozófia alapján állva. A vitatkozó tudósnak nem kell feltétlenül a marxizmus ideológiája alapján állni, de feltétlenül a haladás irányát kall képviselnie. Pl. elképzelhetetlennek tartja, hogy a karon valaki is kelsenistának tartsa magát, vagyis a szocialista állam és jog teljes tagadása lenne a hitvallása. A marxista tudomány Kelsen elveit megcáfolta olyan érvekkel, amelyek megdönthetetlenek, s ezt valószinüleg mindenki magáévá teszi. A tudomány haladása érdekében végzett kutatás legyen a cél. Nyugaton is különböző nézeteket képviselnek a tudósok és a nem haladást képviselőkkel harcban állnak a haladók. A legkülönbözőbb tudományos nézetek kerülhetnek megvitatásra a szocializmus alapján álló szocialista tudósok között és ezek előbbre vihetik a tudományt. Az állam- és jogelmélet szemszögéből nézve a problámátxk, mtt a filozófiai hitvallás a fontos, a tételes tárgyaknál ez nem jelentkezik ennyire élesen, de minden professzor számára az a legfontosabb feladat, hogy a marxizmus-leninizmus tételeit igyekezzék minél inkább magáévá tenni a tudomány előrehaladása érdekében. Erre már csak azért is szükség van, mert vagy hiszünk abban, hogy a mi tudományunk az igazi tudomány, vagy hazudunk, amikor ezt valljuk és csupán adminisztrativ módon akarunk eredményeket elérni.

BEnR JÁNOS professzor megállapítja, hogy a haladó tudós loyá- lis az állammal szemben, ez a lényege a SZABÓ professzor által mondottaknak is. Nekünk biztosítani kell, hogy tudományos szinten minden diszciplínából olyan előadásokat tartsunk, amely teljes egészében marxista alapon fejti ki a nézetét.

NIZSALOVSZKY professzor VILÁGHY rektor felszólalásának bevezetésére utalva reméli, hogy a forróiéjüség és az adott helyzet figyelmenk kivül hagyása nem rá vonatkozik. A 2. § h/ pontjával szemben felveti azt a szempontot, hogy tisztázni kell annak kérdését, hogy az egyetem milyen jogi személy. Akár mint a költségvetésben gazdálkodó jogi személy, akár más formában^ mint jogi személy minősítést kell kapnia, mely meg fogja határozni vagyoni helyzetét, ezenkívül az egyetemi tanar oktatási