Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. május 5.

állam és jogelmélet szerint egyes esetekben a szerződés is lehet jogforrás, elfogadott, hogy a nemzetközi jogban egyes szerződésednek jogforrási jellege van, Kém lenne azonban helyes a nemzetközi jog területéről kölcsönözni ezt a szabályt. Kern fogadhatja el a kollektiv szerződés jogforrási elméletét azért sem, mert a jogforrás állami aktusként születik, az a tény pedig, hogy a kollek- 9 tiv szerződést a miniszter jóváhagyja, a szerződést még nem rüháZ!|| fel jogforrási jelleggel. Nem tistazott az a kérdés sem, ki emel- I hét óvást a jóváhagyó személy ellen, ha a kollektiv szerződés jog- I szabályba ütközik? 1

Nem értneto, hegy a 131-133 oldalon tárgyalt mezőgazdadagi j termelőszövetkezet tagjainak és kisipari szövetkezetek tagjainak j munkaviszonyát szabályozó jogforrások miért kaptak helyet a IV. fejezetben.

Az időleges munkakötelezettséggel kapcsolatban a szerző azt B Írja, hogy rendkívüli eszközök igénybevételére csak a Miniszter- m tanacs és az allamhatalom központi szervei lehetnek jogosultak. Véleménye az, ha az időleges munkaköteiezettség alatt rendkívüli m igénybevételt értünk, hibás e rendkívüli igénybevételt a központi I szervek intézkedésétől függővé tenni, hanem azt a helyi szervek hatáskörébe kell utalni, ügy gondolja, a községi tanácsokat nem '1 szükséges ilyen jogkörrel felruházni, de a járási és megyei tanac » nak - amelyre milliókat bízunk ra - lehetne annyi jogköre, hogy a| rendkívüli igénybevételt elrendelje. M

Hiányolja, hogy a tankönyv a büntetés végrehajtása körében ■ végzett munkával miért nem foglalkozik. Nem világos, hogy a javi- jj tó nevelő munka munkajogi vagy büntetőjogi természetű, munkaviszc (j e vagy sem, mert jellegéből ítélve lehet munkajogi is. 1

SZABÓ IMRE egyetemi tanar: azt a megbízást kapta, hogy a tankönyv első és ötödik fejezetét nézze at, s tegye meg azzal kapesolatos észrevételeit. Előrebocsátja, hogy ezek az észrevé- 2 telek általános jellegűek lehetnek csak, minthogy a munkajog sa- I játos szakkérdései az állam- és jogelmélettol távol allanak. I

1./ A tankönyv I.fejezete általában rendszerében és beosz- B tasaban követi a szocialista országok munkajogában kialakult rendszert; hozzáteheti, hogy a magyar tankönyv I.fejezete részletesebb és bővebb, s különösen egy tekintetben igyekszik - rend-!■ kívül helyesen - töobet adni: politikai gazdasagtani vonatKOzasai Ejj oan. üzért foglalkozik a tankönyv terjedelmesebben a társadalmi i munkaviszonnyal, s igyekszik azt meghatározni, különösen összefüggését tisztázni a termelési viszonyokhoz. Ezzel kapcsolatban É tenne mindenekelőtt észrevételt.

A tankönyv szerint a munkaviszony a termelési viszonynak egy í'ajtaja, azok egyik formája. Szabó Imre akadémikus nézete szüli rint ez a meghatározás nem pontos; feltehetően a tankönyv szerzörl helyesen fogja fel, de a fogalom, amelyet használ, nem helyes; itt nem a termelési viszonyok egy fajtájáról van szó, hanem a tej H melési viszonyok egy oldaláról. A termelési viszonyok az emberek I között a termelés során kialakuló viszonyok összessége, egysége; I e viszonyok egyik oldala - s kétségtelenül fő oldala a termelési I