Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. április 7.

mányi eredményeket a hallgatók munkahelyeivel, A véleménye neki^is az, hogy a jegyzetek terjedelme az egyes tárgyak súlyához képest túlméretezett, felveti még, hogy a nyári vizsgák egybeesnek a mezőgazdaáági munkákkal. Talán nagyobb eredményt lehetne elérni, ha előre hoznánk a vizsgákat^" májusra,

(jeliért: anyagi kérdések jelentőségét igen komolynak tartja. Debrecen környékieknek egy- egy utazás 2oo.- Ft- ba kerül. Régen konzultációs központok vcltak és az instruálókat az Oi dijazta. Ez sajnos megszűnt. Az IM társadalmi munkában szervezte meg a konzultációkat, amikor is egy - egy tárgyból tartottak foglalkozást. Sok helyeB viszont nem kezdték meg ezt a munkát. Egyetlen helyes megoldás a dijazásos instruk- tori rendszer. Az OM-nél ezt a ntstgaksiá: Legfőbb Ügyészséggel együtt szorgalmazták többször, - de semmi sem történt annak ellenére, hogy elvben ezzel egyetértenek. A konferenciák mostani rendszere nem vált be. Erre a hallgatók általában felkészületlenül jönnek el. Az Írásbeli dolgozatnak sincs különösebb jelentősége, a kar oktatói sem vették komolyan. Úgyszintén a kötelező dolgozatok Írása sem vált be. Ennek sincs is szankciója. A fakultativ előadásokat kell kötelezővé tenni, s szankcionálni. A jegyzetellátás kérdésében as a megállapítása, hogy a je^yzetellátó Vállalat kevés jegyzetet húz le. A vizsga halasztásoknál csak az egyetem szigoríthat. Az I.k. részéről az a kérése, hogy a vidéki hallgatók feljövetelük alkalmából 2-3 napra vehessék igénybe az egyetemi menzát. Hiányolja, hogy filozófiából nem kaptak segítséget a hallgatók pedig 2ooo oldalas kötelező anyag volt. Vidéken kötelező konferenciát legfeljebb a megye székhelyeken lehetne megrendezni, és ha megrendezik kérdés lesz- e erre előadógárda.

SaRLÓS MÁRTON egyetemi tanár: A professzori vizsgák megtartó sa alapvető kötelezettség lenne, kérdés azonban hogyan oldható meg. A vizsga dijakat helyteleníti. Ennek bevezetésével a vizsgázó számára haszon, ha a hallgató bukik. Nagy részük ambícióval készül, nem tartanak igényt jobb jegyre, mint amilyetfia felkészülésük. Nagy hiba, hogy nagy részük nem rendelkezik minimummal, ezeket középiskolába kellene előbb kül- deni.Karitativ diplomával rászabadítani embereket a közigazgatásra - ez a legveszélyesebb. A két évet elégséges eredménnyel végzetteket vizsgálják meg a delegáló hatóságok és szükség esetén mentsék fel a további tanulástól. A delegáló hatóság ezt felül tudja vizsgálni. Minek kínlódjon az, olyan hallgató ki képtelen feladatával megbirkózni.

BECK SALAMON egyetemi tanár: 1-2 év után ad. e. hallgatók i bírók lesznek, anélkül, hogy a praxist és a judiciumot megszerezték volna. Akik már állásban vannak ott különösen vigyázni kell, mert sokan alatta vannak a szükséges intellektu ális foknak. Az egyetemnek kellene véleménye szerint vállalni azt, amit a delegáló hatóságoktól várunk.

Ezután rámutatott arra, hogy a törvényesség szempontjait hang-súlyózzuk, ezt tanítjuk az egyetemen, de a törvény is-