Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. január 28.

2. napirendi pont: SAMU MIHÁLY: "AZ ÁLLAM- ÉS JOGELMÉLET HELYE Jfö RÉSZÉRE" cTmü tanulmányának vitába.

SZABÓ IMRE egyetemi tanár,megállapítja, hogy a kérdés azért keíUit ü. KSTi tanácsülés ele, mert igen nagy jelentőségű.

Bár ez sokak előtt esetleg csak formai kérdésnek látszik, a jogelmélet rendszere nemcsak az állam- és jogelméletnek, de az egesz jogtudománynak igen fontos kérdése. A szocialista tudományágak mindég igen nagy súlyt helyeznek rendszerüknek pontos es elvezerü kimunkálására. A Kar a vitával nagy segítséget ad az állam- és jogelmélet művelőinek. Samu Mihály igen alapos munkát végzett e tanulmányával és a tanulmányi gein termékeny uj gondolatok felvetésében és alapos elemzésében, általában komoly eseménynek tekinthető jog-,, elméleti irodalmunkban. Várható, hogy a vele kapcsolatban felmerülő f eszmearsrék igen elősegitőleg fognak hatni állam- és jogelméleti tu- dományos munkánkban, különösen most a tahkönyvirás előestéjén. A tanulmány különös érdemeinek elismerése mellett a következő kritikai észrevételei vannak. f

Nem meggyőző az, hogy mint azt a tanulmány teszi háromféle felosztását kellene adni a jogtudománynak - tudniillik állam- és jogelmélet, állam- és jogtörténet, szakjogtudományok, - hanem a korábbi álláspontot tartja helyesnek, amely szerint a jogtudományt általános jellegű tudományokra - állam és jogelmélet, állam- és jogtörténet és szakjogtudományokra osztották. Samu megállapítja, hogy az állam- és jogelmélet "..az állam és a jog általános törvényszerűségeit, objektiv törvényeit, kategóriáit...^ vizsgálja, de nem tisztázza pontosan, melyek azok az általános-.törvény- szerűségek, amelyek az állam- és jogelmélet vizsgálódási körébe tartoznak, hanem csupán a kutatási tendenciát jelöli meg.

Kern lehet egyetérteni azzal az állásponttal sem, hogy az állam- és jogelméletet általános és különös részre kell felosztani. Jogelméletünk rendszerének köz ppontjában a szocialista állam és jog fejlődése és törvényszerűségei kell, hogy álljanak. A leleplezett trockista jogászok azt állították, hogy az államnak a Szovjetunióban máris el kell halni. Ez az álláspont káros volt, mert a munkásosztályt legfontosabb fegyverétől a szocialista államtól kivánta megfosztani. Viszont ugyanakkor másik oldalról megállapíthatjuk, és igen fontos kiemelnünk, hogy a szocialista állam és jog nem vonható minden további nélkül egy kalap alá a történelem többi államtipusaival, nem nyilvánítható minden további nélkül az általános állam fogalom egyik különös megnyilvánulási formájává, hiszen a kizsákmányolásmentesség, a gazdasági szervező és kulturális nevelő feladatok és számos más ismertető jegy egészen különleges helyet biztosit a számára, mintegy kiemelve azt az államtipu- sok sorából és egyben az állam nélküli társadalom előhírnökévé téve. Éppen azért, mert a szovjet jogelméleti tankönyv inkább eme álláspontnak ad helyet, mikor felosztásának középpontjába nem az általános és különös problémakörét,, hanem a szocialista állam törvényszerűségeit és fejlődését teszi, inkább ^tankönyv álláspontját teszi magáévá. x ,

Felvethetjük még továbbá az általános és különös kérdésével kapcsolatban, hogy.nem minden problémát tárgyalunk a kizsákmányoló társadalmak vonatkozásában is. Például a jogviszony jogforrás, jogalkalmazás kérdései csak a szocialista jog vonatkozásában kell tárgyalnunk.

Igen fontos kérdésként merül itt fel az is, hogy hogyan vonjunk határt az általános állam és jog kérdései, valamint a szocialista állam és jog kérdései között. Az intézményeket nem lehet minden további nélkül azonosítani, még ha azonos nevük is van, na—