Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1956. május 5.
-11 / nemzeti vagy faji üldözés miatt történt elbocsátást. Nem érthető, miért Írja a szerző a 244.old. V. alatt - ahol a munkaszüneti napok intézményét ismerteti, hogy a munkaközi szünetre is díjazás jár. Ez nem tartozik ide. A 293.oldalon tárgyalt igazgatói alap intézménye rendszerbeli kérdést vet fel. E fejezet a különös rész A/ részében van elhelyezve amely a vállalati munkaviszonyra vonatkozik. A tankönyv rendszere nem vet fényt arra, hogy nem mindenhol, csak a vállalatoknál van igazgatói alap, mig az intézményeknél, minisztériumokban stb. igazgatói alap nincs. A 293.old. Xl/l./b/ pontjában foglalt meghatározás ugyancsak nem utal a "vállalati11 jellegre. A vállalati munkaviszony gyűjtőnév. Ezen belül szükség van a munkaviszonyok elhatárolására. Ezen belül javasolja, hogy az osztályozást a következőképpen kellene megoldani: 1/ munkások és tisztviselők jogviszonya, ezen belül 1/ vállalati jogviszony, ezen belüli felosztás a/ vállalat, b/ szövetkezet, c/ társadalmi szervek, d/ magánmunkáltató. 2/ Közszolgálati jogviszony. II/ Szövetkezeti jogviszony. BECK SALAMON egyetemi tanár: Fejezete a munkaügyi viták elinté-' zéséről szóló fejezet. Mielőtt rátérne e fejezetre, csatlakozik Beér elvtársnak az újításra és a találmányra vonatkozó fejtegetéseihez. Ezzel a fejtegetéssel egyetért azért, mert az újítás és találmány díjazása nem jutalmazás jellegű, hanem túl juttat ás. A tankönyv és a kézikönyv problémájához azt kívánja hozzáfűzni, hogy mindaddig, ameddig a gyakorlati életben nincs megfelelő elméletileg alátámasztott kézikönyv, a tankönyv elkerülhetetlenül bizonyos fokig kézikönyv jellegű. •s&í Helyesli, hogy a szerző'a tankönyvben egyes jogszabályokat kritika tárgyává tesz. Reméli, hogy ennek nyomán egyes jogszabály ok a' módosítani fognak. A munkaügyi viták elintézésének módja a kapitális társadalomban c. rész bizonyos kiegészítésre szorul. Különösen az ülnöki részvételre vonatkozóan. Az ülnök részvétele a kapitalisták részéről formális volt. Éppen ezért elsenyvesztették az ülnökrendszer Véleménye szerint gyenge az a kritika, amit a szerző ehelyütt alkalmaz. Ami a munkaügyi viták népi demokráciánkban c. és a 452-455. oldalak között található részt illeti, an a véleménye, hogy a szerző itt is szépített. Hiányolja^továbbá, hogy a ukizár ólagosság” fogalmát a szerző nem ismerteti bővebben, mert ez olyan fogalom, amelyet a hallgatók a perjogból nem ^ismerhetnek, s a hallgatók csak a hatáskör és illetékesség fogalmát tanulták, a kizárólagos látáskor pedig részben szÜkebb, részben %abb fogalmat takar. Meg kellett volna emliteni a tankönyvben, hogy az 1951. évi 7.sz.tvr. értelmében az EB döntése ellen csak a szakszervezet fellebbezhetett, mig most a dolgozó is élhet fellebbezéssel. Ez kiszélesítette a dolgozók jo; ait és ezt meg kellett volna Írni. Egyetért a szerző által kifejtett azon véleménnyel, hogy a bíróságokra több munkaügyi vitát lehetne rábízni. Egyetért továbbá a halasztó hatály kiterjesztésével is. A panaszok előterjesztésének határidejével kapcsolatban egyezik a polgári el-
