Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. október 2.
3. Államjog Szerkesztős Beér János Szerzőtár&t Kovács István Száméi Lajos 4. Eőmai jog Szerző: Marton Géza* Békán azt a kívánságát fejezi ki, hogy a munka sikerrel végződjék és a tankönyvirás teljesítése maradéktalanul végre legyen hajtva. * Az 1954/55. tanévi munkaterv megvitatása. BÉKÁN bejelenti, hogy a mai kari tanácsülés tárgya az egész tanévi muhkaterv megvitatása és ezért kéri a Kar tagjait, hogy szenteljenek különleges figyelmet a munkaterv megállapításához*1 A munkatervet néhány hónappal Pártunk III* Kong- , resszusa után állapítjuk meg -«mondotta - felhasználva számos vonatkozásban a Kongresszus által adott útmutatásokat , a kari tudományos alkotó munkára vonatkozóan* A Kongresszus útmutatásai alapján igyekeznünk kell a hibákat kijavítani, hogy tovább haladhassunk változatlanul a szocializmus építése felé* Emeli a mai kari tanácsülés jelentőségét, hogy ma évnyitó tanácsülésről van szó, és a miniszteri utasításnak megfelelően az a feladat, hogy munkaértekezletet tartsunk, megbeszéljük a feladatokat, melyek előttünk állanak* Ezek a tények emelik a mai kari tanácsülés jelentőségét* Áttekintve a Kar munkáját egy esztendőre visszamenőleg megállapítja, hogy az elmúlt esztendőben a Kar helyzetét az jellemezte, hogy a felsőoktatás módszerei éveken keresztül csak külsőleges módszerek < voltak. Az'egyoldalú mennyiségi fejlesztésre törekedtünk - ez ugyan a jogászokra teljesen nem állott - de a mi Karunkra is rányomta bélyegét. Nem volt elég világos, hogy ' első feladat: magas szinvonalón képzett, tudományos színvonalon álló hallgatókat kell képezni. A tudományos munka mint kötelesség sem volt eléggé az érdeklődés középpontjá-- ban. Háttérbe szorult az az elv, hogy az egyetemen csak az az ember dolgozzék, ill* dolgozhat, akinek számára' élet- szükséglet a tudományos munka, aki örömnek tekinti, hogy tudományos munkával foglalkozhat* Az oktatók körében elterjedt a személyi természetű problémákkal való foglalkozás, a szokás az volt, hogy elsősprban ezekkel töltöttük az i- dőt és nem fordítottunk elég időt az elvi problémákkal való foglalkozásra. A tervek túlteljesítése és a minőség elhanyagolása oda vezetett, hogy volt a hallgatóknak egy ré- sze, amelyről állítható, hogy nem képes egyetemi tanulmányokra és nem való ide és ez erősen hátráltatta a Kar munkáját. Egy esztendő alatt’ nem kis mértékű eredmény látható a Karon. A főfeladat a hibák kiküszöbölése, a tudományos munkának minden eszközzel való fejlesztése volt. Hibák a-* zonban voltak, igy pl. szem elől tévesztettük a hallgatókkal támasztott követelményekkel kapcsolatban a fokozatosság szempontját. Bizonyos azonban, hogy az év során a hallgatók minőségi fejlesztése és nem a mennyiség növelése volt előtérben.
