Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. december 18.

- - 13 jelent^ ismertétési?e Hajdú Gyula: A Schumann terv és a szuverenitás

című müvéről /154. old./, továbbá a Jcg tudományi Közlöny 1954.

ÜV1 számában /o3• old./, ugyan e műről megjelent bírálatokra .

Számos aktuális példával illusztrálva tárgyalja a munka- a be nem avatkozás elvet, s külön részben emlékezik meg az imperia- lista államok/“agyarország belügyeibe történő beavatkozási kísérleteiről. E résznek előnye az élénk aktualizálás, de nem ártott volna több helyen mélyebb jogi elemzést adni. így pl. a 99. oldalon ^bővebb kifejtést igényel jogi szempontból a Mashalí-terv. melyepen jogi formáiban is világosan elénk tárja azt az imperialista, elméletet és gyakorlatot, mely a beavatkozás szentesítésére irányul* ivanatos lett volna továbbáx a Truman—elv konkrétabb megmagyarázása. Az imperialisták magyarországi beavatkozási kísérleteivel kapcsolatban ugyancsak bővebb elemzésre szorul az* a megállapítás, hogy az USA kormánya "érvényes szerződésünket semmibevéve" ... igyekszik akadályozni külkereskedelmünket. /113. old./ „iagyarország fontosabb.hatályos nemzetközi szerződéseit tartalmazó felsorolás /268. old./ nem tartalmaz ilyen nemzetközi megállapodást, helyesebb lett volna tehát bővebben elemezni a szőbanforgó szerződést.

Világosan és áttekinthető előadást ad a mü a nemzetközi ' jogalanyiság kérdéseiről, az államok egyenlőáégéről, az összetett államok jogalanyiságáról stb. Az összetett államok jogalanyiságának tárgyalásánál a brit nemzstközösség helyzefcet^is fejtegeti a szerző abból a szempontból, hogy a nemzetközi jognak a közösség egyes államai vagy a közösségalanya. Helyes az a végkövetkeztetése, hogy nem a nemzetközösség maga, hanem az egyes államok a nemzetközi jog alanyai, kívánatos lett volna a- zonban ennek illusztrálására részletesebb áttekintést adni az első világháború befejezése óta bekövetkezett legfontosabb események kapcsán. Külön részben foglalkozik a könyv Németország nemzetközi jogi helyzetével s aktuális példák ségitségévellep- lezi le az imperialista, hatalmak németországi politikájának jogellenességét. Épen az aktualizálás kapcsán merül fel az a kétségkívül nehéz probléma, hogy - meddig mehet el egy tankönyv aktuális példák felhozásában? Aránylag terjedelmesen foglalkozik a mü az Európai Védelmi Közösség; el, melyet az események a könyv megjelenése óta túlhaladtak. Kétségtelen az, hogy nehezen kerülhető el, hog^ a felhozott példák évek imjlva is egyaránt az aktualitás erejével birjanak. Időállóbb az az egyébként is helyes módszer, ho :y ilyen/esetekben mélyebb jogi elemzésre kell törekedni, ami az események tulhaladása^esetében is maradandó részét képezi a1 nemzetközi jognak s különösen a nemzetközi jogi tankönyvnek.

Az államok keletkezése és m gszünése kapcsán tárgyalja a mü az államok.és kormányok elismerését. E résznek erénye a behatóbb jogi elémzés és a könyvre különben is általában jellemző világos stilus. Az államok keletkezését tárgyalva, a könyv ahhoz a nézethez csatlakozik, mely szerint 11 uj állam keletkezik, ha forradalmi megmozdulás megdönti egy meglévő állam társadalmi rendjét és uj berendezkedést létesít/. /137^ old./ A nemzetközi jogalanyiság szempontjából ez a tétel^vitatható; ^ a már nemzetközi jogalannyá vált állam nemzetközi jogalanyába-^ ga nem változik az esetben, ha a regi jogalany uj uipusu állammá, válik. Kétségtelen az, hogy abban az esetben, ha a régi nömzet-