Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. május 14.
- 36 lenit; őrt éne “ti n irány a jogtörténet területén is objektive az imperialista nézetek térhódításának egyik vállfaja°volt. Ugyanakkor hangsúlyozni kell afct is, hogy a marxizmus egyáltalában nem tagadja az ideológiai tényezők szerepét a társadalmi fejlődésben* J[gy pl. a vitában felmerült középkori jogfejlődésre nézve a különféle lovagi és egyéb eszmények és más ideológiai formák szerepe kétségkivül jelentős* A fontos csak az, hogy a különféle ilyen nézetek, eszmények mögött felismerjük azokat az objektiv társadalmi, végső fokon gazdasági tényezőket, amelyek a jogfejlődés menetét - a különféle ideológiai formákon keresztül is - végső fokon meghatározzák. Az ellenkező álláspont, az ideológiai formák szerepének teljes tagadása s az az állitás, hogy a gazdasági tényező mindig közvetlenül és kizárólag határozza meg az egyes jogintézmények alakulását, nem volna más, mint vulgármaterializmus, a marxizmus megharnisitása. A vita figyelmeztet ezen felül a marxizmusnak arra a másik igazságára is, hogy a különféle tudományos és egyéb nézetek és más ideológiai formák szerepét mindig konkrét módon kell tanulmányozni. Lenin megállapitása szerint a dialektika nem más, mint a valóságban rejlő ellentmondások konkrét felismerése. Ez a tétel az ideológiai formák tanulmányozására is áll. Ezek sem mindig egyértelműek,^megvannak a maguk pozitiv és negativ oldalai. A pozitiv vonásokat szükségtelen letagadni, mert ezzel a jelenségek lényegét hamisítanék meg* Ugyanakkor világosan kell látni azt is, hogy a különféle nézetek egymásnak ellentmondó oldalai sem egyforma súlyúak. A szellemtörténeti irányban pl. a jogtörténet vonathozásában a döntő fonás, az irány alapvető oldala az volt, hogy objektive teret nyitott a magyar jogtörténet fasiszta szellemű áxMláxánxk ábrázolásának. Ez az alapvető vonás korlátozta még azokat a pozitiv*vonásokat is, amelyek az akkor dolgozó jogtörténészek egyik-másik munkájában feltalálhatók voltak. Ezt konkrété ki kell mutatni s ezzel hozzásegíteni nem egy érdemes jogtörténészünket ahhoz, hogy felismerje: csak áz ideológiai alap teljes megváltoztatása, a jogtörténeti kutatásnak gyertel- müen a marxizmus-leninizmus elvi alapjára helyezése utján érhetnek el maradandó tudományos eredményeket* A vita végül rámutatott a Kar ideológiai-tudományos munkájának egyik igen fontos s a továbbfejlődést lényegesen akadályozó fogyatékosságára is. Ez a fogyatékosság az ideológiai liberalizmusban rejlik. A Kar tudományos munkájának továbbfejlődése jórészt a ;tól függ, milyen szorosan és mekkora következetességgel sikerül/ ezt a liberalizmust felszámolni. D^KÄU az idő előrehaladott voltára tekintettel a II. napirendi pont tárgyalását 1955. május 28-ára javasolja kitűzni. ■' * , A Kar a javaslathoz hozzájárul* DEKÁK a kari tanácsülést berekeszti*
