Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

- 5 európai országoktól igen eltérő formában jelent meg,^- a magyar .politikai szervezetnek a többiektől eltérő jelleme... a magyar alkotmány fejlődését a királyi hatalomnak nagy e- reje jellemzi és ez főképen a magyar nemzetnek török faji jellemének tulajdonítható." /Klny. 2.-3. old./ Meggyökeresedett magyar jogtörténetünkben Bónis professzornak 1933. évi felfedezése a Freisingen-idézetnek és Dszingiszkán törvényének hasonlóságáról és a keleti faji jellegen alapuló erős királyi'hatalomról. Freisengeni Ottó krónikája 150 év óta ismeretes tudományunkban, de ilyen következtetést eddig le nem vontak belőle. Amikór Timön könyvének német fordításává^ század elején megjelent, - az osztrák -centralista jogtörténészek Tezner és Steinacker támadták az ősi magyar alkotmányról szóló tanításokat és vitatták az ősi magyar királyság abszolutista jellegét, Harold Steinacker volt az, aki 1907-ben^megjelent tanulmányában először állította Preisingeni Ottó krónikája alapján, hogy az árpádházi magyar királyok hatalma a mongol^ kánokéhoz hasonló volt. Bónis professzor pedig 1943. évi előbb emlitett magyar jogtörténeti jegyzetében is hivatkozik a Preisingeni Ottó - Dzsingiszkán párhuzamra. Van azonban Bónis professzornak egy 1944-ben Kolozsvárott megjelent tanulmánya "A történeti alkotmány” címmel /Hitel, Kolozsvár, 1944. évf./, amelyben bőven kifejti, hogy a magyar alkotmány igazi nemes hagyománya a "személyes királyság". Eszerint: "Az ősi magyar uraikódé-eszmény" a lovas nomádok közt kifejlődött általános erős uralom folytatása, a mélységes kereszténység mellett.

Héman Bálint tanítása-.volt az, hogy a szentistváni királyság formailag korlátlan, és ennek csak a keresztény vallásosság szab korlátokat, - szemben a timoni felfogásdal, amely szerint ez a királyi hatalom ugyancsak formailag korlátlan, - de korlátozza az ősi magyar alkotmányos érzés.

Bénis professzor tanulmánya a Hőman-féle elméleten alapul és azt fejleszti továbbá Szerinte az-ősi uralkodó eszményt csorbította a rendiség kialakulása, "A korona tana ... az Árpádkor örökségének, az erős királyi hatalomnak megromlott állapotát tünteti fel a középkor végén ... a Habsburgok hosszú u- ialma alatt a királyi hatalom teljessége, az Árpádkor öröksége helyreállt," habár idegen uralkodóház kormányzott. /Hitel, 1944. évf, 336, old,/ Tovább is megy Bónis professzor. Szerinte a francia forradalom hatása alatt 1790 után"a királyi hatalom igazi csorbítását az úgynevezett alkotmányos kor hozta meg..."

.... "Az elmúlt évszázad tehát ... megcsonkított, ősi tartalmából kiveti© ztetett királyi hatalmat hagyott ránk örökségül"

/537. old./ Betetőzi ezt az uj jogtörténeti elméletet az úgynevezett alkotmányosság által gsorbitott, de a habsburg abszolutizmus által helyreállit/ott Árpádkori örökségről Bónis professzornak a Horthy-kor alkotmányfejlődéséről adott végkonkluzió- ja. Az, tanitja Bénis professzor e cikkében, hogy az 1920-as törvényekben"erős demokratikus irányzat" érvényesült, de ezt mindjobban kiszorította Horthy személyi tekintélyének a növekedése folytán a tekintélyi kormányzás elve és igy arra lehetett következtetni Bénis professzor szerint, 1944-ben, hogy a fejlő- dés"megerősiti az államfőnek egykori dicsőséges státusát" /338, old./Hogy mit értett Bénis professzor az államfői státus megerősítése alatt,- csak tekintélyuralmat-e, vagy Horthy királyságot is,- azt nem látom világosan, de az egész tanulmány jogtörténeti felfogásába jellegzetes"az a megállapítása, hogy az 1920-as törvények "demokratikus irányzatával" szemben "a főrendiház 1926. évi reformja határozott haladást jelentett és jól konzerválta a korai rendi korszak örökségét. /Hitel, 324. old./