Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. május 14.
2 (( y Jr íjáRLŐo i.JiR'i'OIt egyetemi tanár felszólalása: TISZTELT KARI ÜLÉS! Az előadásom alapjául szolgáló tanulmányt á meghívottak megkapták, annak ismeretét feltételezem. Felesleges tehat annak egész tartalmát megismételheti. Rámutatok azonban arra, hogy ez a tanulmány 1954. márciusában készült, az abban a hónapban megjelenendő Állam- és Jog oimü folyóirat'részére,- tavaly szeptemberben némi kiegészítést Írtam hozzá, egyébként változatlan és igy abban ma már egyes anakronizmusok akadnak. Rámutatok továbbá arra, hogy a tanulmány nem terjeszkedik ki sem a szellemtörténeti irány jogtörténetünkben való egész szerepére, sem a szereplő Írók egész tevékenységének az értékelésére, hanem kizárólag arra szorítkozik, hogy megcáfoljon a magyar jogtörténeti Jegyzetben évek óta előforduló egyes téves tanításokat ésigazolja ezek helytelenségét. Ebben a keretben s Jegyzetbeli tanításoknak a fő téziseit és ezekkel szemben saját álláspontomat összefoglalom a következőkben. A Jegyzet tanítása szerint á szellemtörténeti iránynak csak az a gyengesége, hogy idealista alapokból indul el. Evvel szemben az az álláspontom, hogy a szellemtörténeti ‘irány a különböző idealista irányok között a fasizmus felé haladó le g- reakciósabb irány volt, bizonyításra nem szorul. Ezt már elvégezték mások. Szorosan jogtörténetünkre vonatkozólag a Jegyzet lényegileg három«tézist állított fel: I. A szellemtörténeti irány 1931. évi fellépése jogtörténetünkben az adott korszakban haladást jelentett. Evvel szemben álláspontom, hogy ez a fellépés, - amelyen valójában a Hóman Sálint szerkesztésében megjelent 1931. évi szellem- történeti programilötet tanulmányait kell értenünk, - nem jelentett haladást, hanem a legsötétebb reakciós tanításokat hozta jogtörténetünkbe. A Jegyzet II. tézise: a szellemtörténeti irány megtámadta a magyar sovinizmus áltudományát. Evvel szemben álláspontom az, hogy a magyar sovinizmust Eckhart Ferenc támadta meg 1931-ben s ezt a támadást ma is magunkévá tesszük,;de nem Írjuk a szellemtörténeti irány javára, amely teljességében fertőzött volt a legszélsőbb sovinizmussal. Végül a szentkorona-tannal kapcsolatos a Jegyzet III. ^ főtézise, amely szerint a szellemtörténeti irány metsző bírálatnak vetette alá a szentkorona-tant és megvalósította annak ktitikai megvizsgálását. Ez utóbbival szemben álláspontom az, hogy 1931-ben a szentkorona-tant sem Eckhart Ferenc, sern^a szellemtörténeti irány bírálat alá nem vette,- a szellemtörténeti írók és a régi Hajnik-fimon-féle iskola^szentkorona tanról való tanítása lényegében egyező volt, sőt utóbb a szellemtörténeti irány ezt a régi őzentkorona-tant ultrasoviniszta- irrendenta és klerikális-reakciós szellemben átalakító mca. E három tézis közül az első kettő_tekintetében utalok magára a tanulmányra, ügy velem, nem áetes, hogy amit a szellemtörténeti irány 1931—ben és ? előbb is jogtörténetünknek a hűségnek a középkort uraló eszméjéről, a 48-as törvényhozásnak gentry-szegényitő elsietettségéről és a szeliemtörteneti programkötetben ehhez kapcsolódó gentry—típus—ideálról újat
