Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. december 30.

- 6 sebb részben kapcsolódik a kényszerhez, a jogsértésekhez. Általában az államigazgatási jog szervező jellegű., mig a polgári jogot, büntetőjogot hatóságilag megvuíósitő bírósági eljárás csak jogsértés következtében jön létre. Ez megszabja,^ hogy az államigazgatási kényszer szerepe valóban háttérbe szorul a meggyőzés, a nevelés és általában a szervező tevékenység mellett. A jogalkalmazás formája nem kapcsolatos a jogsértéssel, a jogszegéssel és a kényszerrel sem.

Kiegészítő megjegyzése Száméi elvtárs hozzászólásához, hogy a Szovjetunióban valóban szélesebb körben érvényesül a birálat igénybevét elének lehetősége állam- igazgatási jogi viták esetén, nem csupán lakás"kilakoltatás, hanem az adó, stb. végrehajtási ügyekben az elsőfokú bírósági eljárásnak jelentős szerepe van.

KÁDAK MIKLÓS egyetemi tanár véleménye általában ugyanaz a tézisekre vonatkozóan, mint Névai elvtársnak. Nemcsak gondolatokat vetnek fel, de előbbre viszik a kérd ist. Egyetért azzal, hogy jogtudományunk elmaradásban szenved. Különböző ágazatok között az államigazgatási jogág nem az utolsó helyet foglalja el az elmaradásban. Az államigazgatási jog és jogtudomány fejlődéséhez erőteljes lökést kell adnunk. Ha igy fogjuk fel a témának a tanács elé hozatalát, azt hiszi, hogy e feladatnak a három és félórás tárgyalás megfelelt. A téziseket az államigazgatási jegyzet anyagának megvitatásán a szakág művelői alaposan, széles körben vitassák meg. Javasolja, hogy az itt felvetett tézisek beható tárgyalását az államigazgatási jogi tanszék a munkaközösségében is tűzze napirendre. Az államigazgatási jog fejletlenségét ebből az állapotából ki kell emelni. Vonatkozik ez a különös részre tartozó anyag megalkotására is. Ha ezek a kérdések megoldásra kerülnek, akkor az az állapot megváltoztatható, amely ma tarthatatlan az államigazgatási jog különös része tekintetében.

Az államigazgatási jog és az államjog elhatárolásának kérdését illetően nem lát a jogág művelői és a jogág oktatói között olyat, aki felvetné, hogy mi az államigazgatás és mi az áilamjog tárgya. Nincs helyes fogalommegha ározás az államigazgatás és az államjog tárgya tekintetében, pedig ez elengedhetetlen, meg kell határozni, különben hogyan lehet eligazodni a feladatok között. Tudnunk kell, hogy mivel foglalkozzunk.

A hallgatóknak az anyaggal való birkózása nagyon sok esetben arra vezethető vissza, hogy joghallgatóink 4 évig ülnek az egyetemen a tantárgyak anyagának megemésztése "végett anélkül, hogy tudnák hogyan fest a tudomány összessége ás tudnák hogyan kell azt elsajátítani. Ami az államigazgatási jog tanításának kérdésének egy-két módját illeti, az általános és különös rész oktatásának aránytalanságát fel kellene számolni, a felszámolás módszerére javasolja, hogy nem szabad kiindulni abból, hogy az államigazgatási jog általános és különös része olyan, mint a polgári jog általános és különös része. A jegyzetből látja, hogy az oktatok arra