Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. november 28.

- 16 értékelése a IV.éves hallgatók számára, a másik kollégiumot pedig azok szamára, akik meg nemzetközi jogot nem .hallgattak. Megvan az érdeklődés úgy a IV.éves, mint az alsóbb évfolyamú hallgatók részéről. Nem előadás tartásáról van szó, hanem válasz * azoknak a hallgatóknak, akik problémával fordulták hozzájuk. Messze vannak ugygm. még a hallgatók attól, hogy a Szabad Nép bel- és külpolitikai hirei után éppoly érdeklődést tanúsítsanak, mint a Népsport iránt. Azt hiszi és a jelentésből is látja,hogy a külpolitikai kérdések megvitatására a rendezőbizottság nagy súlyt helyez. Örömmel "olvasta, hogy Hajdú elvtárs is bekapcsolódott ebbe a munkába. Rámutat még, hogy a jogászok számára az előadásokat össze kell kapcsolni a szakmai anyaggal. A külpolitikai kérdéseknél önmagától adódik, hogy össze kell kapcsolni a nemzetközi joggal. Nemcsak a DISz politikai körök, de a marxizmus-leniniz- mus oktatására vonatkozóan is megállapitható, hogy túlságosan elszakadnak a szakmai vonaltól. A marxizmus' tanszékkel arra a megállapodásra jutott, hogy az egyes tanszékek szakmai anyagot adnak és azt felhasználják az előadásaikban. Különben az egyetemi hallgatóknak olyan felfogása alakul ki, mintha a marxizmus valami egészen idegen anyag lenne az egyetemi oktatás szempoht^ól.

NIZSALQVSZKY SÍIDRE egyetemi tanár kiszámit ott a, hogy a politikai körök vezetése összesen az egyetemi tanszemélyzet terhére kb. heti 71 munkaórát foglal el, ha beleszámítja, hogy fel is kell készülni a politikai körök megtartására. Nem az eszköz és az intézmény lebecsülése, az attól való. vonakodás lehet a forrása annak, hogy a tansegédszemélyzet nem kellő lelkesedéssel látja el ezt a rá háruló feladatkört, hanem az, hogy idővel nem rendelkeznek. Ezt nagyon megfontolás tárgyává kell tenni akkor, amikor sajnálattal állapítjuk meg, hogy a tanszéki oktatószemélyzetnek már a politikai diákkörök figyelembevétele nélkül is alig marad ideje a tudományos munkára. A hallgatóság oldaláról pedig az önkéntesség elvét nem adná fel. Ha szorítjuk őket arra, hogy teljes létszámban jelenjenek meg, akkor elvesztik a jellegüket és a marxizmus-leninizmus oktatásának egy mellékvágányává válnak. Megfontolásra ajánlja,^ hogy talán nem kellene szorosan követni a hallgatók évfolyamonkénti csoportbeosztását, hanem 5o ?a-os megtakarításhoz jutnánk, ha két csoport a politikai körön együtt szerepelne, ezzel a felére lehetne redukálni a csoportvezetők elfoglaltságát. Sokkal nagyobb eredményt érünk el, ha a hallgatók önként fognak megjelenni.

A témaköröket illetően a maga részéről ugyanazt hangsúlyozza, amit Búza elvtárs is emlitett, vagyis a nemzetközi kérdések beható tárgyalását. Nándorig elvtárs ott volt az Országos Béketanács összejövetelén, amelyen Boldizsár Iván kifejtette a széles^néprétegek szempontjából a kérdések fesztelen megbeszélésének a fontosságát. A politikai körökben is központi szerephez kell juttatni a fesztelen megbeszélés .lehetőségét és ennek folytán fokozni lehet a népszerűséget. Egyetért az előterjesztésben azzal, hogy7 minden eszközzel