Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

- 31 denképen ellentéteket akar felfedezni téziseim egyes részei között. Ellentétek azonban nem ott, hanem Pulay elvtárs tévedései között vannak. Tévedésből összecseréli a kapitalista államot, mely a lakosság jelentékeny részének tiltakozása folytán nem szolgálhatja ki az amerikai monopolkapitalistákat olyan mértékben, amint ezek azt kivánnák és a -kormányokat, amelyek nagyon is hajlandók azokat kiszolgálni. Majd tiltakozik az ellen, hogy a nemzeteket a nemzetközi jog alanyainak tekintsék, holott annak alanyai kizárólag az államok - pedig ellenkező nézetet soha és sehol nem vallottam. Ellenben igen is ellenkező állásponton van az a Korovin féle tankönyv, melyre hivatkozik, ügyanigy teljesen indokolatlanul vonja ide azt a tételt, hogy a szuveré- nitás állapotot és nem tényleges képességet jelent. Indokolatlanul, mert fejtegetései jórészt éppen erre vannak alapitva.

BEÉR JÁNOS elvtárs konklúzióját, mely szerint 3 nemzeti szuverénitás valamiféle "demokratikus alap- tétel1', mig az állami szuverénitás állam jogi fogalom, ezért más-más területről valók és nem lehet őket összekapcsolni - nem igen értem. És pedig azért nem, mert - az én álláspontomnak megfelelőleg - azt is megállapítja, hogy "a nemzeti szuverénitás egyik megjelenési formája az állami szuverénitásM. Nyilvánvalóan zavaros felfogással van itt dolgunk. Amint helytelennek tartom azt a beállítását is, hogy a Szovjetunió tagállamai nem nemzeti államok és az autonóm köztársaságok nem nemzeti köztársaságok. Sztálin elvtársra hivatkozik, aki azt irta - szerinte - hogy 11 a nemzeti függetlenség helyes nemzetiségi.politika megvalósulásának útja nem a nemzeti autonómia, hanem a területi autonómia". Ezzel azonban nem bizonyitékot szolgáltatott álláspontja mellett, hanem példát arra -hogyan nem szabad idézni.

Az általa idézett mondatot a feltüntetett oldalon egyáltalában nem találtam, ellenben találtam azt a mondatot, hogy "tehát a nemzeti autonómia nem oldja meg a kérdést", /a nemzeti kérdést/. De ugyanezen az oldalon látható, hogy ő állandóan "a kulturális nemzeti autonómiáról" beszél és ezt minősiti hasznavehetetlennek. Ellenben magát a területi autonómiát is mint a. nemzeti kérdés megoldását tárgyalja és ezt a mqEpldást tartja szükségesnek, bár - mint Írja - "kétségtelen, hogy egyetlen terület sem teljesen egyöntetű nemzeti szempontokból". Szóval ő az önrendelkezési jog megvalósulását csak a nemzetlakta /hg/iem is kizárólag lakta/ terület autonómiájában és nem az ellenfelek propagálta kulturautonómiában látja, mely a nemzet szétszórtan élő tagjainak akar valamiféle autonómiát biztosítani, nem pedig a nemzet zöme lakta területnek.

Ha a szovjet tagállamok és autonóm köztársaságok nem nemzetállamok lennének, miért hívnák a ^egfőbb Tanács egyik Házát Nemzetek Tanácsának?

NÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár elvtárs nem támasztott kifogást a téziseimben tartalmazott állásfog