Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

- 24 hogy egyáltalán nem foglalkozik a szuverenitásra vonat— jgozá régebbi magyar felfogásokkal,"különösen pedig a Horthy-korszak nemzetközi jogászainak nézeteivel és a felszabadulás utáni álláspontokkal a szuverenitással kapcsolatban. Mindezekre még csak utalás sincs az előadásvázlatban, holott nyilvánvaló, hogy a magyar nemzetközi jogtudománynak elsáendü feladata a régebbi magyar felfogások birála^alá vétele, feldolgozása. Rendkívül sok és érdekes idevonatkozó anyagot lehet találni a múlt század második felének magyar nemzetközi jogászainál, politikai Íróinál stb., különösen pedig a Horthy- korszak nemzetközi jogászainak és "diplomatáinak" munkáiban. Ezeknek a nézeteknek a tanulmányozása alkalmas egyben a Horthy-korszak külpolitikájának a leleplezésére is. Ismeretes pl., hogy már a Népszövetség fennállása idején is egybekapcsolódnak a szuverenitás elleni támadások az egyhangúság elve elleni támadásokkal. Jellemző, hogy a Horthy-korszak egyik nemzetközi jogásza, Drucker György is együttesen támadja a szuverenitás és az egyhangúság elvét /a nemzetközi szervezetek, Budapest, 1935. 97-98.old./. Analóg helyzet áll fenn a szuverenitás elleni támadások és a világállam, világjog hirdetése összefüggésében is. Példa erre Gajzágó László felfogása /á háború és béke joga, Budapest, 1942./. Nem helyes, ha egy magyar tanulmány egyáltalán nem birálja a szuverenitásra vonatkozó régebbi és jelenlegi magyar nézeteket.

5. / Túlzottnak tartom az előadásnak azt a megállapítását ,"lleTy^z'érTnt^az európai szén és acélközösség hat állam szuverenitásának megszüntetője" /6. old. ötödik bek./. Itt még nem tartunk, habár nem kétséges, hogy az Usi-nak a törekvése éppen erre irányul.

A harc azonban még nincs lezárva és Franciaország, Olaszország stb. munkásosztályának, haladó erőinek küzdelme éppen arra irányul, hogy az USA monopolkapitalistái ne tudják keresztülvinni ezt a tervüket. Semmiképpen nem lehet tehát befejezett tényként megemlékezni a hat állam szuverenitásának a megszűnéséről. Helyes lett volna azonban ugyanakkor a nyugati tőkésállamokkal kapcsolatban megemlékezni azokról az alkot- mány-módositásókról. melyeket egyesekre /pl. Franciaország és Dánia/ rájuk kényszeritett az USA és amely módosítások törvényszerűvé igyekeznek tenni az illető államok szuverenitásának megsértését, a belügyeikbe való beavatkozást.

6. / Nem tartom szerencsésnek a "nemzetállam" kifejezést, melynek a magyar jogtudományban meghatáro- zott /nemhaladó/ hagyománya van. A századvég német

elméleteinek nyomán Kuncz Ignác igyekezett meghonosítani nálunk a "nemzetállam" kifejezést, amelyet szembeállított a nép államával és ennek során támad 1a a népszuverenitást. Ez az elmélet lényegileg a burzsoa állam /a burzsoa nemzet állama/ misztikus perszonifi- kálásának az elmélete volt. A marxista irodalomban a "nemzeti állam" kifejezés használatod.

7. / Pontatlannak tartom az előttem hozzászólt Beér elvtársnak azt a megállapítását, hogy "a népszuverenitást és a nemzeti szuverenitást a burzsoázia nem