Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

- 15 formában .jelentkező nemzetekről van szó, de tekintetbe kell venni azokat a nemzeteket is, amelyek az állammá válás folyamatában, menetében vannak, E cikk, mint ismeretes, később kiegészült "a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog" elvének tiszteletbentar- tásával s ezzel összefüggésben Krilov megjegyzi, hogy az EIíSz nem lehet közömbös olyasmivel szemben, ami veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot s igy felvetheti az olyan népnek önrendelkezési jogát, amelynek még nincs önálló állami léte, ha ennek elnyomása o- lyan tényező, amely veszélyezteti a nemzetközi békát és biztonságot.

A magam részéről mindezek után alig tartom kétségesnek, hogy a nemzeti és az állami szuverénitás teljes szétválasztása és az állami szuverénitásnak a nemzeti szuverénitástól való függetlenitése nem lehet helyes; ez az állami szuverénitásnak bizonyosfokig az állam osztálytartalmától való elvonatkoztatásához, esetleg könnyen az államnak fetisizálásához, annak elfele-* déséhez vezet, hogy az államon belül és az állam körül az emberiség történelmi fejlődésének és az osztályok harcának konkrét osztályadottságaihoz képest folyik a küzdelem.

Végül még csak azt jegyezném meg, hogy - ha helyesen tanulmányoztam az erre vonatkozó irodalmat, - hasonló megoldásra jutottak a szovjet nemzetközi jogászok, akik meglehetősen sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel s azt hiszem, hasonló megoldás következik a klasszikusok történelmi elemzéséből és megállapitásaiból is. Jellemző egyébként, hogy a Szovjetuniónak az ENSz jelenleg folyó közgyűlése elé terjesztett határozattervezete is az államok nemzeti szuverénitásának aláásásá- ban jelentkező veszélyről szól.

PUXaY G-iÍBOR hozzászólása:

A szuverenitás nagyfontosságú kérdésében történő fogalomtisztázás nemcsak nagy elméleti, hanem gyakorlati, politikai jelentőséggel is bir. Hajdú professzor elvtárs rámutatott arra, hogy az imperializmus ideológiai támadásának egyik fő vonala miért irányul éppen a szuverenitás intézménye ellen, s leleplezte a szuverenitást tagadó elméletek igazi hátterét, az amerikai monopóliumok - a tegyük hozzá - a monopóliumok alá rendelt állam világuralmi törekvéseit. Az a módszer, mely a szuverenitást is a fennálló történelmi körülményekhez kapcsolva vizsgálja s abból indul ki, hogy az imperializmus erdeke a^szuverenitás lebontása, illetőleg meggyengité— se, feltétlenül helyes s alapot szolgáltathat a kérdés tisztázására.

Az előadást megelőzően kiadott tézisekben szereplő ^megállapításokkal kapcsolatban szükséges mindenekelőtt néhány résziétmegjegyzést tenni. Az első oldal 2.bekezdésében az imperialista államok közötti ellentétről szólva ífajdu professzor elvtárs megállapítja, hogy az Egyesült Államok urait az önálló államok sokasága gátolja céljai megvalósitásában. A szuverén államok mindegyike a maga különleges helyzetével és érdeké