Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

Io 2,/ napirendi pont; A szuverenitás időszerű, kér— dései. ' ---------------E

lőadó; HAJDÚ GYULA egyetemi tanár

HAJDÚ GYULA egyetemi tanár előzetes felszólalása;

A mostani vitát Világhy elvtárssal annak idején úgy terveztük, hogy a "Schumann terv és szu-verénitás" ci— men Írott könyvemnek bírálata legyen. A könyv nyomása a— zonban ide nem tartozó körülmények között kétszer is megakadt, miért is az csak éppen ezekben a napokban hagyja el a nyomdát, tehát a mára kitűzött vita alapjául már nem szolgálhat. Ezért volt szükség tézisek kiadására, melyek nagy vonásokban jelzik csak a könyvben kifejtett álláspontomat .

A könyv kiadása előtt vita támadt lektoraimmal, Vitányi és Vas elvtársakkal, akiknek aggályuk volt amiatt, hogy helyes-e a nemzeti és az állami szuverénitás vonatkozásait a könyvbe felvenni, mivel ez a kérdés még a szovjet irodalomban sincs tisztázva, sőt erős ellentétekre adott alkalmat. Azt ajánlották tehát, hogy mivel könyvem egésze enélkül is megáll, hagyjam ki e részeket. Ezt a nézetet nem fogadtam el és tanácsaikat nem követhettem, mert úgy vélem, egy tanulmány feladata éppen az, hogy igyekezzék felmerülő kérdéseket tisztázni. Az a körülmény, hogy a szovjet szerzők még nem foglaltak általánosan elfogadott állást e kérdésekben, semmiképen sem ok arra, hogy ne foglalkozzunk azokkal. Ellenkezőleg; meg kell kísérelnünk, hogy a megoldást elősegítsük.

A közölt tézisek éppen ezért utalnak ugyan ezekre a kérdésekre és a mai vita hozzájárulhat ahhoz, hogy e tekintetben nézeteinket tisztázzuk. Mivel e tézisek röviden bár, de lényegében mégis tartalmazzák álláspontomat, további kifejtésüket nem tartanám most indokoltnak, hanem a vitában elhangzó észrevételekre kívánok majd reflektálni.

VITÁNYI BÁLA hozzászólása;

A középkori francia nyelvben a souverian kifejezést a felsőbb hatalomnak alá nem rendeltség megjelölésére használták. Ebben az értelemben az oly bíróságot, melynek Ítélete ellen jogorvoslatnak nem volt helye, la cour souverainenak, a legfőbb államtanácsot le conseil souverain-nek nevezték. Az uralkodói abszolutizmus kifejlődésével a szuverenitás egyedül az uralkodó személyét illette meg. Az állam szuverenitását az uralkodó személyes szuverenitásáról először Vattel választotta el, ő beszél első iáén a szuverén államról. A francia forradalom különböző deklarációi a nép szuverenitásának elvét nyilvánították ki, de a polgári demokráciában valóban a burzsoázia gyakorolta és gyakorolja a szuverenitást. A népszuverenitás valóságos és gyakorlati érvényesülését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hozta meg.

Már az elmondottakból kitűnik, hogy mindenkor az állam szuverenitásának gyakorlásáról van szó. 4 szuverenitás ugyanis az államhoz tartozó kategória. Állapod