Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

pitást tenni, hogy itt kezdődik a lónak az a bizonyos másik oldala. Be kell azonban vallanom, hogy a közös szabályok körét még az 1954. január 2-án készitett tervezetemben is tulszélesen állanitottam meg Ha egyáltalán elismerjük, hogy vannak, már pedig szerintem vannak olyan viszonylatok, amelyekben már nincs társadalmi különbség a kétféle eredetű követelés közt, akkor gondosan kell ügyelni arra, hogy a közös szabályok szorosan erre a körre korlátozódj anale. Ilyen közösen szabályozandó, vagy legalább az elv sérelme nélkül szabályozható kérdések a következők: az engedmény, a tartozásvállalás már csak azért is, mert mindkettő szerződés akkor is, ha kárkövetelésre vonatkozik. Ilyen még az elismerés, egyesség, ujitás, amely ügyleteknek tárgya egyaránt lehet mindkét fajta követelés. Ilyen a fizetés, nyugta, több követelésre teljesített fizetés elszámolásának ^szabályai, a beszámítás, egyesülés, elengedés és az elévülés. Különösen azokban az esetekben, amikor több követelés esetére szóló szabályról van szó, mint az elszámolás és a beszámítás, a szóban lévő követelések közül lehet az egyik szerződésből, a másik kártételből származó követelés is. Mi indokolja, hogy a szabályozás szerződés körében történjék meg, de mi indokolná az ellenkező megoldást? Ezekben a kérdésekben nem lehet mást mondani a szerződési, mint a felelősségi jogban, ami a társadalmi viszony stádiumában való azonosságból folyik. Valamennyi id evonatkozó szabály a követelés bizonyos lezártságát, szilárdságát tételezi fel.

A fennállás tekintetében még a kölcsönös engedékenységen a- lapuló egyesség is, de legalább maga az egyesség mindenesetre denaturizálja a követelést, amely most már szerződésen is alapul.

Az utolsó a belső tárgyalások sorárí előterjesztett javaslatomban még idevettem a biztosítékadást, a kezességet és a tűbb- alanyuság eseteit. Ezeket most újabb megfontolás alapján elejtem, mert a biztosítékadásnak és a kezességnek a szerződésnél külön funkciója van, lehet esetleg egy szerződés megkötésének előfeltétele, hogy az egyik fél már előre biztosítékot adjon, vagy kezest állitson. A többalanyuság esetkörében viszont nyilván külön kell szabályozni a több személy felelősségének eseteit.

Meg kell még mondanom, hogy mi előnyét látnám a tervezettel szemben az ajánlott megoldásnak, amely gyakorlatilag az I. részből és néhány rendelkezésnek az egyes szerződésekről szóló rész elé uj III. részként átvitelét jelentené.

Elsősorban azt, hogy igy a törvénykönyv életszerűbbé válnék, nem vinné l'art pour l’art, dogmaszerüen keresztül a szerződési és felelősségi jog különválasztását ott is, ahol annak már nincs életszerű tartalma, ahol a gyakorlati élet már nem különböztet. Másodszor sokkal élesebben érzékeltetné a különválást ott, ahol az valóban megvan, a keletkezéstől a normális lebonyolitásig. A szerződés szabályai közt ^ az emlitett szabályokat senki sem tudná anélkül olvasni,_ hogy ne kellene arra gondolnia, hogy szók a felelősségigjogban is érvényesülésre' vannak hivatva, a szerződési jog tehát nem lenne csak igazán szerződési jog. Az én megoldásom mar a címfeliratban érzékeltetné, hogy az összefoglalt szabályokban egyszerre kétféle eredetű követelésekről van szó,, tehat maga az összefoglalás is érzékeltetné a korábbi szabályokban végrehajtott különválást. Úgy érzem, hogy a szétválasztás és bizonyos vonathozásban való összefoglalás még inkább felel meg a dialektikus szemléletnek is, mint a tervezet