Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. február 11.

- 4 problémákkal és vesse fel a jogtudomány továbbfejlődése szempontjából. Forduljunk javaslattal a Magyar Tudományos Akadémia Allard) Jogi Bizottságához, hogy dolgozza ki az alkalmas módszereket a jogtudósok tájékoztatására és a közvélemény kialakítására.

HAJDÚ GYULA egyetemi tanár csatlakozik Világhy elvtársnak ahhoz a véleményéhez, hogy helyes, ha a cikkel mi is foglalkozunk. Szerinte jogtudósaink még nem kellő mértékben állnak a marxizmus-leninizmus a- lapjain, mert máskülönben nem lett volna tapasztalható az a megtorpanás, amely a cikkel kapcsolatban észlelhető, hanem a szovjet anyagot is kellő kritikával kezelték volna. Nem ért egyet Világhy Miklósnak azzal a javaslatával, hogy a Tudományos Akadémia Állandó Jogi Bizottságához forduljunk, mert a kérdéseket kari viszonylatban nekünk magunknak kell feldolgozni.

VILÁG-HY MIKLÓS egyetemi tanár fenntartja javaslatát, mert szerinte a kérdés nemcsak a budapesti, hanem a vidéki karok problémája is.

NÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár szerint az elhangzott birálat a magyar jogászok között nem keltett helyes visszhangot. A magyarázata ennek az, hogy a mi jogászaink nincsenek tisztában azzal, hogy munkájukban, a gyakorlatukban a birálat és önbirálat fegyvere, a Szovjetunióban is a további előrehaladás állandó eszköze. Általánosságban hibák vannak.jogászainknál a témák felvételében, a témák és módszerek kidolgozásában és a biráló szellem alkalmazásában. Jogászaink zavarba jöttek, mert igy egyszerre kifogytak az idézetekből, amit pedig eddig bőségesen alkalmaztak. A Szovjetunióban elhangzott birálat nem a szovjet államról és a szovjet jogról szól, hanem éppen azokról a szovjet jogtudósokról, akik nem tartottak lépést a szovjet állam és tudományának fejlődésével. A szovjet államnak és szovjet jognak a szerepe ezzel nem csökkent.

VAS TIBOR egyetemi tanár szerint, aki figyelte a szovjet jogtudomány fejlődését, azt nem érte váratlanul a XIX.pártkongresszuson és az Izvesztija cikkében elhangzott birálat, mert egyes cikkek már 2 év óta folyamatosan rámutattak a szovjet jogtudomány egyes hiányosságaira.

BEÉR JÁNOS dékán helyesnek találja a felszólalásokat, úgy gondolja, hogy a kari munkatervbe be kellene venni ennek a^kérdésnek a megvizsgálását s ezt a Kar saját hatáskörén belül kell megtárgyalni.

2./ DÉKÁN áttérve a 2./ napirendi pont tárgy alá' sára ismerteti a Karon a vizsgákkal kapcsolatban kialakult képet. Elmondja, hogy az Írásban szétküldött vizsgajelentés bizonyos vonatkozásban nem elég élesen veti fel a hiányosságokat, nem vonja le a konzekvenciákat, amelyek a vizsgaeredményekből tükröződnek, amelyek a munkánk kötelező megjavítására, a következtetések levő-