Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. december 17.
5*/ tolt addig elmondtam, a* tulajdonkénén azon«« Hörai harmadik tézisének azzal a felhívásával, hogyekezni kall a kutatás célúéra miméi alaj>oaabban megismerkedni az adott politikai, gazdasági és térzadalffii viszonyokkal éa ebben kall beilloszte-J a vizsgált jelenséget# 1» a btilltest és annak a kérdésnek a felvetését jelenti, hagy a vizsgált jelenség elljen viszonyban állt a fejlődésnek a atmká® osztály érdekét és végad fokon uralomrajutását szolgáló vonalával# Megállapítható, hogy ez 1905#évi orosz forradalom után lénia és kővetőt előtt tisztén élltf hogy a forradalom útjára lépés ideje elérkezett* A forradalom előkészítése azonban nem mindenkinek, még csak nm is az egész munkásosztálynak, hanem csak sz élcsapatnak a feladata* az élcsapatba nem tsr- tásókkal szemben sokkal kisebb követeljenyek elegendők ahhoz, ho&y őket haladóknak tekinthessük# Világos ebben a tér intőiben Révai József mér említett fteabó Ervin t&nulmánján&k kifejtése# Abból ugyanis, hogy a burzsoázia demokratikus akoléjtnak tár. osztása 1905 után Bár nem helyes minkésmosgalmi cél, úgy létezik, hogy 1905-ig Révai ugyanazt még a'rni&fcásmsgaloft számára is helyes célként fogja fel* I4*ye&etefcb azonban a tárgyún}! ezesspontjábói hogy a BUBkásaeigslíBj helyes céljának 1905-tól a rémit Ott megváltozása nm jelenti ezt, hogy ettől fogva a munkásság felet «bámulását egyáltalán nem támogatja az, aki a demokratikus akciót folytatja# Hogy Hevei Jó2áef különbséget tess aszerint, vájjon, valaki rés átvess-« a munkás®őszelőm irányításban# va y azon kívül képvisel bizonyos? nézeteket# l?zabó rvinnek le nem azt veti « szamára, hogy nem a szocialista átalakulásért való harc feladatát tartotta aktuálisnak, hanem azt, hogy a mankósósat#Ív elé tűzte feladatul a burzsoázia demokratikus akciójának támogatását# Egyébként is a nagy orosz forradalom tőrténete csakúgy, aint a népi desokráciák útja és a kapitalista államok kommunista pártjainak Szóbóljev tanulmányából ismert jelenlegi programjai világosan mutatják, hogy a fejlődés mindenütt széles tömegbázis©-; km nyugszik és olyan kczvetltn célokat szolgál, amelyek nem irányulnak egyenesen a prolztárforradalomra# Csak példaképen említem az angol kommunista párt p r©grammJét, ©mely a demokratikus elvek gyakorlati megvalósítása utján a parlamenti többség elnyerésére törekszik, szinte a chartista meagalom eszméire emlékeztetvén, vagy az indiai programira, amely nem követel szocializmust* A nyugati kapitáiista államokban azoroean összefonódik a ka&Eurista pártol! harca a demokratikus arebadság jogók &egvéd4-