Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. december 17.
HAJDÚ GYULA egyetemi tanár szerint a haladó hagyományok fogalmára és tartalmára nézve - úgy látszik - nagyon eltérők az álláspontok. Véleménye szerint a haladó hagyományok felderítése semmiképpen sem lehet öncél, hanem azt a feladatot tölti be, hogy megállapítsuk a haladás eddigi vonalát és ilyen módon rávilágítsunk a további fejlődésre. Ha tiszta képet akarunk formálni, vissza kell mennünk oda, ahonnét a kérdést elindult. , A flM-lt haladó jellegű tényezőinek tisztázását szükségessé tette Lenin tanitása, mellyel a Prolet. Kultkongresszusán és más alkalmakkor kifejtette, hogy a marxizmus az által tett szert világtörténelmi je- lentőségre, hogy korántsem vetette el a polgári korszak vívmányait* hanem felhasználja mindazt, ami a kultúra több, mint 2ooo éves fejlődésében értékes volt. A szocializmus nem építhető fel, ha nem használja fel azokat a hasznos értékeket, melyeket a kapitalizmus már kitermelt. A másik ok, amiért a haladó hagyományokat feltárnunk ás ápolnunk kell az, hogy a hazafiság mélyítéséhez tartozik, hogy megbecsüljük nemzetünk múltjában mindazt, amivel a saját és az emberiség fejlődéséhez hozzájárult. A múltnak megbecsülésével emeljük a hazához való jelenlegi ragaszkodásunkat és erősítjük a haza jövőjéért vívott küzdelmünket. Melyek tehát a haladó hagyományok? Erre azt felelném, hogy azok a múltbeli állásfoglalások, müvek, alkotások, azoknak a magyaroknak élete, amelyek, illetőleg akik a haladást szolgálták és a haladásra kihatással is voltak. Azt kérdezik azonban, miként ítéljük meg azokat, akiknek voltak ugyan haladást szolgáló alkotásaik, de lemaradtak, sőt nem egyszer a későbbiek során szembefordultak a haladással. Úgy véli, hogy a haladó hagyományokhoz kell sorolni - a megfelelő tényezők fennforgása esetén - egyes müveket, sőt kijelentéseket még ha az egyén, akitől származik, egész életét tekintve nem is minősíthető a haladás szolgálójának, illetőleg ha életében törés állott is be. Nem kell valakinek biográfiáját feltárni, hogy egyik-másik alkotásának haladó jellegét kiemeljük és azt haladó hagyományaink közé soroljuk. Szóltak itt az uj kantiánusokról. De gondoljunk inkább az uj hegeliánusokra, ez közelebbáll hozzánk. Hegel maga reakciós filozófus volt, de módszere nagy kihatással volt a marxizmus kialakulására. A Junghege- liáner-ek a haladást képviselték, de azután később Marx fejlődésével szemben lemaradtak. Feuerbach, Brúnó Bauer, Rugge, Hess, Weitling kétségtelenül a haladók közé tartoztak, életük egy megfelelő korszakában, bár, — mint annyi mások — Marx egyenesvonalu fejlődésevei szemben lemaradtak. Az ő akkori müvei nem tartoznának a haladó hagyományok közé? Vagy Kautzky és Plehanov müvei, melyeket azelőtt alkottak, mielőtt renegátok lettek? Helytelen lenne az ilyen megítélés. Akkori alkotásaikat a haladó hagyományok köze kell sorolni, de