Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. november 19.

- 8 BÚZA LÁSZLÖ egyetemi tanár, a szegedi jogi kar dékánja köszönetét mond, hogy a jelen kari ülésen megjelenhetett. A szegedi egyetem állam- és jogtudományi karán^hiányosság van a marxizmus oktatásban. A marxizmus oktatás elmaradja szaktárgyak oktatása mellett. Az okot abban keresi, hogy nincs meg az összefüggés a szakmai tárgyak és a marxizmus között. Szükségesnek tartja a marxizmus anyagát, az előadások és szemináriumok anyagát a szakanyaggal összekapcsolni. A kérdés megoldására a szegedi egyeteme vonatkozásában megfelelőnek tartja, hogy az egyes szaktudományok mellett működő tanársegédeket fokozottabb mértékben vonják be a marxizmus oktatásba. Pontos, hogy jogászok számára az előadásokat és a szemináriumokat is jogászok tartsák, mert az anyagban felmerülhet mindig jogi kérdés.

DÉKÁN szerint a Marxizmus tanszék sok szempontot kapott, amit érvényesíteni tud, olyan kritikát kapott, amelyet az egész Kar fontosnak tart a marxizmus oktatásnál. Hiányosságnak tekinti, hogy a Marxizmus tanszék nem tartott kapcsolatot az 'állami szervekkel, az állami szervek segítségét nem vették igénybe. A jutalmazásoknál figyelembe kell venni a jő szemináriumvezetőket. Szükséges részletesen kidolgozni a tájákoztatőszolgálatot a Marxizmus tanszék és az állami szervek között.

Szabó elvtárs azon felszólalására, hogy mennyire kell összeépíteni a tanszékek munkáját a jogi anyag szempontjából a Marxizmus tanszékkel, azt tudja válaszolni, hogy, egyelőre nem a túlzások, hanem az elszakadás ellen kell küzdeni. Pedagógiai szempontból is nélkülözhetetlen, hogy a marxizmus oktatás párhuzamosán haladjon a jogi oktatással. A hallgatók szeminariumveísetésével kapcsolatban a kérdést meg kellvizsgálni, és mái" a következő félévben is lehet intézkedést tenni. Helyes az az álláspont, hogy a tanse^edszemélyzet is resztvesz az oktatásban, azonban meg kell néznünk a terhelés megoszlásának a kérdését.

*

KOVÁCS FERENC a közoktatásügyi minisztéiium képviselője kifejti, hogy nagy nehézsége a marxizmus-leninizmus tanszék dolgozóinak, hogy a Karral való kapcsolat sk nem elég szoros. Ha egy előadást megnézünk látni fogjuk, hogy az előadásnak mindig az a része a leggyengébb, ahol a példatárakat hozzák fel. Nem tudják élővé tenni a téziseket. Az a véleménye ami Beér elvtarsé, nem az a veszedelem, hogy a szaktárgyak anyagában túltengene a marxiz‘musT hanem arra kell vigyázni, hogy a szaktárgyak ne vegyék el a marxizmus tanszék anyagát.

Az a kezdeményezés, ami ezen a tanácsülésen megindult a kritika kapcsán és ennek a támogatási szándéknak a tükrében latszik, hogy igenis szivügyünknek tekintjük a marxizmus-le- ninizmus ^oktatásának kérdését. Ezt az ügyet a minisztérium tel jes mértekben támogatja. Szeretné azt is megmondani, hogy a marxizmus-leninizmus tanszéknek is intezivebben kellene keresni a kapcsolatot a tanszékekkel. Nagy hiba, hogy a marxis ta—leninista tanszék nem kereste ezeknek a kapcsolatoknak a kimunkálását.

MOLNÁRLÁSZLÓ elvtárs szerint, ez a vita, ami itt a kari tanácsülésen elhangzott, igen jó és hasznos a marxizmus-