Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. április 15.

- 16 Az igényesség kérdésében előadja, hogy ez ősz- szefügg az ellenőrzés kérdésével. Ha látják, hogy nincs kellő ellenőrzés, akkor nem is tanulnak. Reális osztály- • zást kér a tanároktői, nincs szükség liberalizmusra. A minisztériumoknak is jobban kell ellenőrizniük a hallgatóikat.

Javasolja: Szükséges az uj módszerek kidolgozása. Utat kell tömi, a Szovjetunió tapasztalatait kell alkalmazni magyar viszonyokra. A mostani forma csak átmeneti, de lesz majd állandó .'levelezőoktatási forma /pl. a birói és ügyészi akadémiát végzettek továbbképzése/.

A fokozatosság elvét a gyakorlatban nem valósítottuk meg a levelező tagozaton. Erre feltétlenül * szükség van. Magasabb színvonalat kell elérnünk a levelezőoktatás terén. Kéri a Jogi Kart, hogy a tantervet és a levelezőoktatás programmjait dolgozza ki.

A perspektíva kérdése a Jogi Karon: jövőre 2oo embert tudnak a Jogi Karra hozni,' ennyit el kell látni.

ga bevezetjük a felvételi vizsgát, ezzel növekszik a nivó is. Ezzel egyidejűleg le kell épiteni az instruktori rendszert. A következő tanévben már a jelenlegi instruktoroknak 6o-7o százalékát lehet csak megtartani. A szegedi és pécsi jogi karon ki kell épiteni a konzultációs központokat. A két központ lényegében betölti a budapesti jogi kar hivatását és csak a vizsga lebonyolitása és a problémák megtárgyalása történik a budapesti karon.

Az időkedvezmény kérdését is-el kell még intézni. Ez a vidékieknek sok nehézséget okoz. A levelező oktatás jellege olyan, hogy sok volt a konferenciák száma. Meg kell vizsgálni tehát ezt a kérdést úgy is, hogy mennyi a szükséges konferenciák minimális száma.

Ezután bejelenti a német leveleződelegáció érkezését a Jogi Karra. A német levelezőoktatás rektorhelyettese jön és éppen a budapesti jogi karra.

Rajnai elvtárs szerint Karunkon a II.évfolyamos levelezőhallgatók színvonala sokkal jobb, mint az

I.évfolyamé.

Megköszöni, hogy a Kar napirendre tűzte ezt a kérdést, mert igen fontos volt-. Kéri, hogy a jövő év feladatait még egyszer vitassa meg a kari tanácsülés, és dolgozza ki a javaslatokat.

BÓHIS GYÖRGY egyetemi tanár bejelenti, hogy a Dékán meghívására mint jogtörténész és mint a szegedi kar tagja vesz részt a kari tanácsülésen.

Szabó elvtárs és a kialakult vita gondolatot ébresztett benne, úgy a magyar, mint az egyetemes jogtörténet tanítását illetően. A történeti tárgyak oktatásánál az ismerEtből az ismeretlen felé halad az oktatás a levelezőhallgatóknál. A levelezőhallgatóknál a jelen az ismert. Javasolja-, hogy a III.éven tanuljanak a levelezőhallgatók jogtörténetet, amikor a jogi alapfogalmakat már ismerik, amikor már alapot, hátteret kaptak a jogtörténethez. *