Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. április 15.

- 12 gazdinak többségét afl eve le z őhallgat ók fogdák kitenni. Tegyék lehetővé, hogy a tanszékek megfelelően fel legyenek készülve oktatókkal, vidéken és Budapesten megfelelő instruktorokkal. * «

BOLGÁR ELEK egyetemi tanár szerint a két utóbbi, felszólalás alaposan tárgyalta a kérdés konkrét Vészeit-. Bár egyetért Nizsalovszky elvtárs felterjesztésével, nem tudja elfogadni a pesszimista álláspont képviselését. Inkább azt mondja, hogy a helyzetről xá reális^képet adott. A pesszimista álláspont inkább Szabó elvtársé, volt, a- mely semmikép sem nevezhető optimistának. Könnyű Szabó elvtársnak optimistának lennie, ha a hallgatóknak kifogásuk van a jogtörténet ellen. Nizsalovszky elvtárs inkább a Kar álláspontjára, Szabó elvtárs inkább a minisztérium álláspontjára helyezkedett, Világhy elvtárs »javaslata egészen kitűnő. Az igényesség kérdése kitűnő gondolat, de baj, hogy a mi igényességünktől a hallgatók nem fognak többet tanulni és tudni,* ezeknek az igényeknek még kevésbbé fognak megfelelni, mint a mai liberális eredményeknek. Egy kari ülésen ezeknek a kérdéseknek a megvitatása, - bármennyire alapos is - nem elegendő. Ezzel a kérdéssel még külön és alaposabban kellene foglalkozni, mielőtt a következtetéseket levonnánk.

ECKHART FERENC egyetemi tanár érdeklődve foglakozott már az elmúlt esztendőben a levelezőhallgatókkal. Nemcsak konferenciát, de szemináriumokat is vezetett. Tapasztalata, hogy a tanulás mértéke a tavalyihoz képest csökkent, s a konferenciákon és szemináriumokon való részvétel is alábbhagyott. Szerinte lehetetlen amit előtte már kifejtettek, s ami a konferenciák és szemináriumok célja lenne, - a hallgatókat kikérdezni. Hiába kérdezzük őket,^ha nincsenek felkészülve. Mindig a súlyponti kérdéseket kérdezik tőle, s ő tartja az előadást.

Helyesli Világhy elvtárs azon megállapitását, hogy meg kell nézni, kit veszünk fel, kit vezényelnek ki ezekre a tanfolyamokra. Tapasztalja a vizsgákon, hogy előképzettség hiányában fogalmuk sincs a történelemről.

A magyar történelemmel nincsenek tisztában, még kevésbbé a világtörténelemmel. Helyesli a. felvételi vizsgát, e- setleg egy egyetemi és minisztériumi-vegyes bizottság e- 16tt. Mert a nagyon gyenge előképzettségüek szinte hátráltatják áttanulásban a többieket. A tananyag túlzsúfolt az I,félévben. így azt -az anyagot, amelyet a délelőtti tagozatos hallgatók magyar jogtörténetből 2 félév alatt végeznekjel, azt a levelezőhallgatóknak egy félévben kell elvégezniük. Ezért kénytelen volt a tanszék o- lyan útmutatót késziteni, amely a jegyzetet pótolja. Meg lett volna elégedve, ha legalább az útmutató anyagát megtanulták volna, de sok esetben ez sem történt meg. Ezért^a jogtörténeti vizsgán nem feleltek meg azoknak az eredményeknek, amelyeket ezek a hallgatók más tárgyakból elertek. Ha a jövőben 2 féléven keresztül fogják úgy a magyar, mint az egyetemes jogtörténetet tanitani, akkor ez a nehézségiét lesz hidalva. Az igényesség nem volt o- lyan, mxnt a délelőtti, vagy esti hallgatókkal szemben.