Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Karának ülései, 1949-1950 (HU ELTEL 7.a.49.)

1949. szeptember 14.

50./ 2556/1948-49. d. sz. Tárgy: A vizsgáztató személyzet díjazása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1400-1II-6/1949. V. 1. számú leiratával közölte, hogy a kötelező tantárgyakból vizsgáztató személy­zet átalányszerü vizsgadijban fog részesülni. A vizsgabizottságok elnökei vizsgadijátalányban nem részesülnek. Az átalány a hallgatók száma szerint lett .megállapítva. Ha a hallgatók száma 50-nél kevesebb, az átalány összege évi 350.- Ft 50 és 200 között « n tt * 800.- " 200 és 500 " tt tt tt 2,000.- * 500 és 1000 w t» tt « 4,000.- * 1000-en felüli ti _ « tt « 6,000.- » Az olyan vizsgáztatónál, aki kollokváltat, a hallgatók létszámát egyszeresen, aki kollokviumnál magasabb színvonalon vizsgáztat, a hallgatók létszá­mát kétszeresen kell számítani. A hallgatók létszá­mát minden tanévben egyszer,- október hónapban kell megállapítani és ez a megállapítás alapja az illető egész tanévben a vizsgadijkifizetésnek. A vizsgadijátalányt két részletben, december és júliusban kell kifizetni. Amennyiben egy tárgyból több vizsgáztató vizs­gáztat, vagy ha az illető tárgyból a vizsgákat rész­ben vagy egyészben helyettes vizsgáztató tartja meg, a kar határoz a vizsgadijátalány megfelelő felosztá­sára nézve a végzett munka arányában. A rendelet interpretációját illetően a^minisz­térium rövid utón még a következő felvilágosításokat adta: A vizsgaátalány először a közeljövőben az 1948/ 1949. tanév II. felére érvényesen fog kifizettetni. Az 1949. május 6-ig bezárólag előlegként kifizetett összegek nem fognak levonatni. Szemináriumi előadóknak és kötelező, de szaba­don választható kollégiumok előadóinak vizsgadijáta­lány nem jár. Ha valaki több főkollégiumot lát el, akkor min­den kollégiuma hallgatóinak létszámát összesíteni kell. Évközi helyettesítések esetén a kar eldöntheti, hogy valamely professzor egy másik rovására részesüljön-e

Next

/
Thumbnails
Contents