Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU ELTEL 7.a.44.)

1945. június 12.

- 15 A jogi karok hallgatóinak egy jelentékeny hányada - az u.n. „mezei jo­gászok" - egyébként sem szokta az előa­dásokat látogatni s vizsgáira tanköny­vekből, vagy jegyzetekből készül el. Ezt az előadások hallgatása nélküli vizsgá­zást - ami a mezei jogászok részéről visszaélés - most megengedetté tennők a munkások számára. Különben az első vi­lágháború után a kormány is példát adott arra, hogy évfolyamok hallgatása nélkül is lehet a jelölteket vizsgára bocsáta­ni, amikor a háborús szolgálat cimén e szolgálat időtartama szerint engedte el a. hadviselteknek az egyébként szükséges­nek mondott féléveket. Ez néha olyan mér­tékben történt, hogy a jelöltek valóban minden egyetemi hallgatás nélkül jöhettek vizsgázni. Az esti munkás-tanfolyamok legte­hetségesebb - jeles vagy kitűnő - végzett hallgatói számára tehát nem teljesen szo­katlan, bár kétség kivül igen nagy kedvez­ményt nyújtanánk. 3./ Magán-uton végzendő tanul­mányaikat megkönnyitendőknek tartanám a- zonkivül azáltal, hogy egy három-éves es­ti munkás-szemináriumot kellene létesíte­nünk, amelyen belül minden egyes vizsga­tárgyból heti két megbeszélő órát rend­szere sitenőnk. Ezeken a megbeszélő-órá­kon a tanár nem adna elő, hanem rendel­kezésére állana a vizsgára készülőknek és azok kérdéseire felvilágositást adna. Az a munkás tehát, aki magántanulmányai

Next

/
Thumbnails
Contents