Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU ELTEL 7.a.44.)

1945. június 12.

10 s csak a büntetőjog és a köz- és közigazgatási jog nem az.

3./ Bár az igazi jogászi képzésnek magam is a civilisztikai képzést tartom, a mi tanfolyanunkat mégsem a magánjog hanem inkább a közigazgatási jog alapjára helyezném.

Nem venném alapul a francia intézménynek azt az alapgondolatát sem,hogy a ncapacitén-ről nincsen átmenet a rendes jogi képesitésre, hanem éppen ezen a kisebb jogi képesitésen át szeretnék a munkásságnak k^put nyitni a rendes jogi diploma megszerzéséhez is.

Nem venném éppen ezért át azt a gondolatot sem, hogy erre q, tanfolyamra bárki, minden előképzettség nélkül beiratkozhatik, hanem a beiratkozást a Szakszervezeti Tanács által kiállítandó alkalmassági bizonyitványhoz kötném. E- gyéhként mindenki ezen az utón próbálná a jogi tanulmányokat elvégezni, holott mi csupán a napi munkában hasznosan elfoglalt munkásság számára akarunk egy egészen kivételes utat nyitni a jogi képesítés megszerzéséhez. Természetesen erre az útra csak azok bocsáthatók, akik erre a szellemi munkára alkalmasak. Ezért a Szakszervezeti Tanács feladata volna szigorú rostálás alapján kiválasztani a valóban alkalmasokat. Hogy ez munkásszemináriumok utján, vagy vizsga utján történjék-e, annak megállapitása a Szak- szervezeti Tanács feladata lenne. Mi a