Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-ELTEL 7.a.42.)

1942. október 28. I. rendes ülés

bizonyos megállapodó ttság, kiforrottság jellemzi és ez a tulajdonságuk veszélyessé is válhatik, mert stagnátióra és a succrescentia elernyedésére vezethet. 1 tételes stúdiumoknál ellenben a pilla- natonkint változó és folyton megújuló fejlődés örök motora az élet, mig amazok nál elsősorban, sőt sokszor kizárólag a tudós professzor egyénisége maga és fáradhatatlan kutató szelleme.

Jog- és államtudományi Karunk féltő gonddal igyekezett tehát kiválasztani azt a férfiút, akinek avatott kezére az egyik legfontosabb jogi stúdium, egy bámulatosan kialakult jogrendszer, - az egyetemes egyház jog tanitását és művelését rábizni óhajtotta s nagy Örömére szolgált, hogy javaslatát a 7.K.M. ur a legmagasabb helyen tett előterjesztésével teljes mértékben honorőJta.

A legmelegebben üdvözlöm tehát Dr. BÁRÁNYÁT JUSZTIN ur "méltóságát, aki Karunk meghivása előtt meghajolva meghozta azt az áldozatot, hogy a hittudományi Kar kötelékéből kiválva Karunk egyháizjogi katedrájának elvállalására vállalkozott. Nem idegenül lép a mi legszorosabb grémiumunkba; nem "homo novas'* előttünk, hiszen az egyetem történetének minden lapja bizonyitja már, hogy a hit- tudományi és a jog- és államtudományi Karok és azoknak tagjai között igen közvetlen testvéri viszony állott fönn ‘s a két Karnak - szoros és mindig azonos vágányokon haladó szellemi közössége mindenkoron a leggyümölcsözőbben érvénye