Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1926. október 29. I. rendes ülés

jött létre nagyobbméretü törvénybeli

változás* Az 1848 évi XIX.törvénycikk

.... ' ' j

"iiÄgyar egyetem"-ről szól. Ez sem uji^ . * ♦, * J % f r • • *

tás. Hisz Pázmány Péter alapitó levele

_ ■ ■ ■ ■*

maga is magyar egyetemet /universitas

* ■" j ti

hungarica/ alkart. Ami pedig a most idé- zett egyetemi törvény abbeli intézkedését

f K i ^ <r- 5.

illeti, hogy egyetemünk egyenesen a köz' , . t r r .. - f -,r

oktatási miniszter alatt álljon, ez nem

jelent egyebet mint azt, hogy ezzel a

_ * .

kari igazgatóságok meglettek szüntetve*

J- ^ r r ' ’ • r

Most már az egyes Kar maga gyakorolhat_

ta a professorl kandidáeiót. Csakhogy a törvényt nem egy tekintetben félremau : l r

gyarázták. Mintha bizony az egyetem "ma- w • r

gyár" voltánál fogva a magyar nemzet /állam/ tulajdonába ment volna át s igy állami egyetemmé vált volna és hogy a

y % ___ # % _ . |

y “* I* : ' r

közoktatásügyi Miniszter egyenesen azt

f • V

tehet az egyetemmel amit akar. Ehhez

' ■ ’ j j ^ 'C ''í '

járult, hogy egyetemünk jövedelme az ország évi költségvetésbe vétetett fel és ezt mint az ország jövedelmét kezel- ték, habár ez ellen az állami számvevő- nek nem Mulasztotta el megjegyzéseit megr \ T******* ? ji '

tenni. Hisz még az egyetemi vagyonba bet r» * ^ +f* V-f

olvasztott egyházi javak egyetemi javák- ká lettek, melyeknek az egyetem a telekkönyvi tulajdonosa. Csakhogy sajnos,hogy az 1848 óta kialakult felfogáS egyetemünk fejlődését nem tekintette kizárólag

_ '

jogi, hanem egyenesen politikai szempont- . ^ ^ \ ne ."fü

ból. így történt aztán, hogy a professo• * M «

** r 1 * t.' J *

rok kandidációjának intézménye is ellány- hűlt és egyáltalán nincs a kinevezést a

kandidáltak javára korlátoló, hanem csupán

# iiLJ • : i ..

indikációs vagyis olyan ertelme, hogy

' r: í- ^Cl :/