Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1926. október 29. I. rendes ülés

háztól mint az álIámtól eléggé független jogi személyként számíthatott.Feltéve, hogy személyiségét kellő uton-mó- don / a pápaság avagy a német-római császárság utján/ Studium generáliként tudta volt elnyerni. Természetes," hogy erre nézve Pázmány VIII.Orbán pápát igyekezett megnyerni. De tőle egyeteme jóváhagyását nem tudta kieszközölni. Ugy látszik különösen egyházi tekintetben annyira átmeneti állapotban sínylődtünk, hogy az uj egyetemért az erkölcsi felelőséget Róma maga nem igen merte vállalni. így aztán Pázmány másodsorban II.

*

Ferdinánd elé járult, aki Nagyszombat székhellyel megalakuló egyetemünknek a Studium generale jogát megadta,vagyis azt a jogot, hogy az uj egyetemet bár- honnét való egyének látogathatják és elnyerendő diplomáik majd Magyarország határain túl is elfogadásra fog találni. Persze egyetemünk autonómiája csali több idő elteltével fejlődhetett ki. Eleinte inkc'bb csak mint universitas rerum tett számot. Test letté /universitas ]3fe*sona- rum/ kialakulása csak lassúbb egymásutánban állhatott elő. Természetesen közjogi és magánjogi értelemben egyaránt.

A körülírt előzmények irtán jött létre egyetemünk Nagyszombatban; Középkori értelemben a pallos jogával /ills glad

is rendelkezett. Különállása tehát arra

a középkori felfogásra vezet vissza,hogy el^lézsia /ecclesia/ és az állam /Imperium/ mellett Studium generáléként mint harmadik tényező az egyetem tesz számot mely aztán csak idő folyamán veszített^ • sokat régi jelentőségéből. De azért még