Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. február 11. III. rendes ülés

Véleményem szerint Karunk a kért engedélyt nem adhatja meg.

Az 1907 évi kari határozat,mely a vidéki jogakadémiákon működő magántanárainknak lehetővé teszi, hogy Karunkon, a Karnak egy-egy félévre vonatkozó~esetenkinti külön engedélyével, mint magántanárok előadást tartsanak, nem gondolt és az akkori egyetlen vidéki -kolozsvári- egyetem mellett nem is gondolhatott arra, hogy vidéki egyetemi tanár jöjjön karunkat*/ előadást tartani. /A kari határozatról a vidéki egyetemeket értesítettük, de a kolozsvári egyetemet nem./ Normális viszonyok köpött ezt a debreceni, pécsi és szegedi egyetemre sem igen lehetne elképzelni. Ez csak az országos lakásínség abnormis utóhatása, mely odavezetett, hogy a vidéki egyetemi tanárok egyré- sze még mindig Budapesten lakik és igy felhasználja az alkalmat, hogy egyszerre két egyetemen működjék.

Szerény véleményem szerint álta- / Iában incompatibilis helyzet, hogy az egyik egyetem nyilvános tanára a másik egyetemen magántanárként előadjon. Szervezeti szabályzatit 3.5-a szerint *az egyes kari tanitótestületet az összes karbeli rendes és rendkívüli tanárok, továbbá a magántanárok és a szfkebb értelemben vett tanítók alkotják.*

Minthogy ilyképen a magántanárok az egyetemnek mint testületnek tagjai, más egyetemre való kinevezésük folytán e testületből kiválnak arra az időre, mig más egyetem kötelékébe tartoznak. A vidéki jogakadémiák esetében némileg más a helyzet. A jog- V akadémia nem az egyetemmel egyenlő rangú .

testület; ezért az egyetemi magántanári min6*eq