Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)
1926. április 28. IV. rendes ülés
perek mégis inkább csak formailag polgári perek,anélkül, hogy a bennök döntői eg alkalmazott anyagi jogszabályok ás elbírált jogi kérdések valójában a polgári jog körében birnák gyokeröket. Nem magánjogi,hanem közjogi, jelesül a közjogi személyiség körül forgó kérdések azok,amelyeknek a tulajdonjogi alanyiságra kiható konzekventiái e perekben az eldöntésnek az anyagául szolgáltak. Azt a jogi véleményt és'illetőieg beadványt pedig,amelyekkel a Jelölt Ur a kegyúri tehernek a kérdését a bírói hatáskör szempontjából is kivonja a magánjogi jelleg alól s illetőleg a papi hagyatékokban való különleges részesedéseket közjogi természetüeknek nyilvánítja; ezeket mondom elegendő e helyütt újonnan registrálnőm, hogy világosan látnunk lehessen,mennyire a közjog felé hajló természetű épen a kandidátus saját felfogása szerint az a matéria, V amelyet Ő a facTiltásunkon mint docens képviselni akar. A magántanári képesítés iránti kérvényhez becsatolt fődolgozata a Jelöltnek / A magyar róm.katlu egyház a eél jog és a eélvagyon teóriája szempontjából/ a közjogias jellegét az általa kultivált matériának az által véle úgy »látszik a~magánjogias jelleghez közelebb hozhatni, hogy az e^ykázi 'VCUrtjO'ji vagyont a cél jog es cél jäa teóriájával helyezte kapcsolatba. De e kapcsolat mintegy csak más külső mezbe való öltöztetése az anyagnak és belső tartalomnak,anélkül,hogy annak jellegén és mibenlétén változtathatna, amivel ez a könyv foglalkozik,de egyébarént túlnyomóan az Előadási Tervezet is- a rom. kath.egyház alapintézményei, hitközség,pléf